„Kultúrházak éjjel-nappal”- „CSALÁDI FARSANG”- Február 8-9. (péntek-szombat) A Magyar Népművelők Egyesületének országos akciója keretében. A Kisvárdai Várszínház ezen a hétvégén tárt kapukkal és sok rendezvénnyel várja a látogatókat. A vidámság, az alkotás és a kreativitás jegyében kézműves foglalkozással, táncházzal, bábelőadással, kiállítással és más érdekes programokkal fogadjuk közönségünket. Szombaton a rendezvény ideje alatt a Művészetek Háza előtti téren frissen sült finomságokat kóstolhatnak az érdeklődők: kenyérlángost, krumplilángost, sült tököt, farsangi fánkot, stb.

Kedves Közönségünk! A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja 2013-ban 25 éves lesz. A negyed század alatt valamennyi határon túli magyar nyelvű színtársulat megfordult Kisvárdán és több mint hatszáz előadást mutattak itt be a közönség örömére, szórakoztatására, szerezve megható pillanatokat és meghatározó színházi élményeket. Bízunk abban, hogy senki sem távozott „üres kézzel” az előadásokról, programokról, valamilyen érzés, benyomás mindenkiben kialakult.

A házszentelés a szentelmények egyik legismertebbike. Először a keleti egyházban alakult ki a házszentelés szokása, mely mögött az a keleten elterjedt gondolat rejtőzik, mely szerint Jézus keresztsége által megszentelte a vizet, amikor a Jordánban alámerült. A néphit különös erőt tulajdonított a „királyok áldott vizének”.

A kisvárdai, özvegy Nagy-Jáger Istvánné, született Dudik Jolán tavaly december 22-én ünnepelte 80. születésnapját. A 29 éve özvegy Jolika néni népes családja, két fia, három lánya, 13 unokája és 4 dédunokája körében ünnepelte szép korát és fogyasztotta el velük közösen a 80 szeletes születésnapi tortáját.

A keresztények egységéért nemcsak januárban imádkozunk, de ilyenkor, a keresztény egység imahetén még célratörőbben – és közösen is. Az ökumenikus mozgalom lelke az imádság, amellyel a Szentlélek általunk talán nem ismert módon, de közelebb hozza a történelmileg megosztott keresztény egyházakat.

Január 12-én, a lengyelországi Rzeszowban rendezték az idei első karate versenyt, a Polish Open, Carpathia Cup 2013-at, nyolc stílusszervezet részvételével. Kisvárdát és egyben Magyarországot egyedül Rétfalvi Tamás képviselte. A lengyelekről tudni kell, hogy Európa legnagyobb karate-nemzete, több mint 10000 igazolt karatékával.

85. születésnapját ünnepelte január közepén Zoltai Dánielné, kisvárdai szép korú. A jeles eseményen Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere is köszöntötte Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és a városlakók nevében.

A Weiner Művészeti Díjat, Bábás Erika festőművész, zománcművész alkotását a Weiner Leó Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola azon végzős növendékei és tanáraik kapják, akik szorgalmukkal, tanulmányi eredményeikkel kiemelkedő módon példát mutattak az adott esztendőben.

Az új esztendő 12. napján elkezdődött a tavaszi pontvadászat az asztalitenisz férfi NBIII. Észak-Magyarország csoportban. A Várdai ASE hazai pályán fogadta a Tiszaújvárosi SC II. csapatát. Nagyon jó mérkőzés ígérkezett, mivel a VASE a 3., a Tiszaújváros pedig a 4. a tabellán.

Jól kezdődött az Újév az Ameko Lovasklub lovasa és edzője számára, hiszen két igen komoly elismerésben részesültek a január elején megrendezett Szabolcs megyei Sportgálán, ahol kitüntették az év legjobb sportolóit és edzőit.

A Kistérségi Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálata tájékoztatja a lakosságot, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény több ponton módosult.

A Kistérségi Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálata felhívja a lakosság figyelmét, hogy a hideg időjárásra tekintettel fordítsanak nagyobb figyelmet embertársaikra! Kérjük, hogy a fagyásveszély megelőzése érdekében:

Nem véletlen, hogy a szerencsét, bőséget, boldogságot kívánó újévi naptárak és képeslapok is gyakran ábrázolnak kéményseprőket, holott ma már egyre ritkábban találkozunk velük. Ami pedig még ennél is nagyobb baj, hogy ritkábban hívjuk őket kéményt takarítani is, pedig a tüzelő minőségére sokkal kevésbé ügyelünk, mint nagyapáink, akik egész nyáron gondosan szárították a sparheltbe, kályhába való fát. Ebből aztán nem keletkezett annyi korom, mint a nedves tűzifából, szénből, háztartási hulladékból, tehát annyi lerakódás sem – mégis ügyeltek arra, hogy évente többször is kitisztíttassák a kéményeket.