Tóth Sándor nyugalmazott állományú ezredes, mint a Nyíri Honvéd Egyesület elnöke kérésére, Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete engedélyt adott az 1848-49-es forradalom,-és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából elkészített emlékjel elhelyezésére Kisvárdán.
A Somogyi Rezső Általános Iskolában elhelyezett emléktábla felirata: Somogyi Rezső honvéd főhadnagy, Hrabovszky Rudolf honvéd főhadnagy, Klein Jakab honvéd főhadnagy és Kisvárdáról, a honvédség és nemzetőrség kötelékébe állt 45 fő, kisvárdai illetőségű honfitársunk emlékének őrzésére.”
Somogyi Rezső gyógyszerész, régész, a város utolsó 48-as főhadnagya, aki Kisvárdán saját telkét ingyen ajánlotta fel az első elemi, állami iskola létesítéséhez, amely 1875-ben, négy tanteremmel megnyithatta kapuit. Munkásságának motiválója, hitvallása volt: "A város minden gyermeke tanuljon." Hrabovszky Rudolf a Szabolcs megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj főhadnagya, 1867 és 1890 között a Szabolcs Megyei Honvédegylet tagja, ügyvéd, uradalmi ügyész és takarékpénztári elnök volt Kisvárdán. Klein Jakab kisvárdai, zsidó születésű hadnagy, aki 1848 szeptemberében a Szabolcs Megyei Önkéntes Nemzetőrzászlóalj közvitéze. Alakulatával végig küzdötte a szabadságharcot.
Kisvárdai katonák, akik a fegyelmet, a harctereken kiérdemelt dicsőséget tartották fontosnak életük során. Emberek, akik a magyar szabadságharc hívó szavára, katonai tudásukat adták azért, hogy Magyarország szabad és független legyen.
„Ők azok, akik végigharcolták a szabadságharc csatáit, vezették csapataik embereit keményen küzdve, mert hittek abban, hogy győzhetnek. Ők azok, akik elmenekülhettek volna, amikor már tudható volt a vég, hátrahagyva mindent, mégsem tették. Olyan hősök ők, akik nevét Magyarország és Kisvárda történelmében csakis vérvörös betűvel lehet írni, hiszen vérüket áldozták a hazáért.” - fogalmazott emlékező beszédében Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere.
Tóth Sándor nyá. ezredes ünnepi beszédében részletesen emlékezett a 170 évvel ezelőtti, nemzeti történelmünk egyik legdicsőbb, érzelemvilágunkban és értelmünkben leginkább jelen való eseményről, az 1848-as márciusi forradalom és az azt követő szabadságküzdelem eseményeiről, hazai és kisvárdai hőseiről.
„A 17 évtized során nem mindig adatott meg, hogy ünnepi érzéseit, büszkeségét, gyászának emberi vonásait nyíltan, minden félelem nélkül élje meg a magyar. Mi, itt és most szerencsések vagyunk, hogy a megye egyik legrégebbi, sokat látott településén, büszkék lehetünk 48-as hőseinkre, s helyezhetjük el ezt az emléktáblát, és tehetjük elé a kegyelet virágait, a hazáért a vérükkel áldozó, 48 kisvárdai hősnek.” - mondta beszédében a Nyíri Honvéd Egyesület elnöke.
Somogyi Rezső munkásságát, örökségét, a róla elnevezett általános iskola udvarán, Tamásné Dicső Ágnes igazgatónő méltatta: „Névadónk élete olyan példa előttünk, mely tanulóiknak utat mutat arra nézve, hogy tanulni érdemes, s a tudás megszerzése valóban hatalom, s miként kell egy szűkebb közösség, a település, vagy a haza érdekében tevékenykedni. Becsületes munkával, szorgalmas tanulással, példamutató magatartással, a szép hagyományokat ápolva igyekszünk megtartani és öregbíteni iskolánk hírnevét, mint ahogyan élt és alkotott névadónk fáradhatatlanul az ő korában.”
Radnai József és Pásztor Jázmin diákok szavalatai, illetve Kovács Emília ének szakos tanárnő népdal-éneklése után lekerült a lepel az emléktábláról, melyet a helyi történelmi egyházak képviselői megáldottak, megszenteltek. A koszorúzás előtt, egyszerre hangzott el minden jelenlévőtől a „mi Atyánk” imádság, majd a Szózattal zárult az emléktábla-avató ünnepség.
- Durucz Gabi -
fotók: Szabó Sándor