A Besi legutóbbi diákotthoni kulturális bent maradós hétvégéje március 20-ától 22-éig volt „esedékes”. A szombati délelőtt folyamán színes, játékos vetélkedőn vehettek részt a kollégista tanulók négy-öt fős csapatokban. Akik pedig nem a kultúrkvízen jeleskedtek, a szobájukba visszavonulva takaríthattak, illetve tanulhattak.
Délután Debrecenbe indultunk, hogy megtekinthessük Mészáros Tibor: Istent a falra festeni című darabját, ami Tar István: A mi utcánk című novellás kötete alapján íródott. Debrecenbe érve rövid sétára indultunk, hogy a buszozás után kinyújtóztathassuk végtagjainkat, és szellemileg is felfrissüljünk az előadásra. A színházban várakozva, mi is legalább úgy reménykedtünk a mű sikerességében, mint a színpadon lévő színészek. Nagy megelégedésünkre a színdarab minden előzetes reményünket felülmúlta: szórakozva, ugyanakkor a mélytartalomban elmerülve tekintettük meg az előadást. Véleményem szerint elgondolkodtató, humoros, de a mindennapok realitását is bemutató előadásban volt részünk. Igen jól bemutatta a darab a mai „népi” életet, a mindennapok küzdelmeit, és az Istenbe, az életbe vetett hit, illetve az életszeretet, az elfogadás és elengedés fontosságát. Éppen ezért a színházból visszatérve kimerülten, de elégedetten zuhantunk be az ágyba.
Másnap kicsit bódultan tértünk magunkhoz, és bár fáradtan, de izgatottan vártuk az aznapi programokat. Azok, akik program-kavalkád során szerették volna kiélvezni a jó idő minden savát-borsát, afféle tavaszi nagytakarítás gyanánt tehették szebbé a kollégium udvarát. A diákok játszva és nevetgélve hajtották végre feladatukat, de azért a munkában is igyekeztek örömet találni. Mások a sütés mellett döntöttek: ízletes lángosok és lapcsánkák készültek a szorgos kezek munkája nyomán. Olyanok is akadtak, akik a kézműves mesterségekben „találtak önmagukra”, és vidáman készülhettek a következő sátoros ünnepünkre, a húsvétra. Színes, könnyen elkészíthető húsvéti tujások és képek kerültek ki kezeink közül. Délután az elkövetkező dolgos hétköznapokra gondolva – nem kis erőt véve magunkon – szorgalmasan tanultunk a szilenciumon.
Varga Annabella
9. AJTP osztály