Van egy dal, amit előbb megtanulsz, még mielőtt a tartalmát megértenéd. Amíg kicsi vagy, csak hallgatod: a rádióban, a televízióban, amikor a győztes magyar sportolók tiszteletére felkúszik a rúd csúcsára a piros –fehér –zöld nemzeti lobogónk.
Hallgatod az iskolai és városi ünnepségeken, ahol tiszteletadással és meghatottan éneklik együtt a résztvevők. Aztán egy idő után magad is megpróbálod énekelni, s egyre biztosabban dalolod a többiekkel. Mire az iskolában tanulsz róla, már ismered, szereted, hozzád tartozik -ez a dal: a magyar HIMNUSZ.
Minden népnek van nemzeti himnusza, de ilyen, Istenhez szóló, védelmet kérő nem akad. Ezért is nevezzük Kölcsey Himnuszát a magyar nép imádságának. Ez az imádság örökre biztosította Kölcsey Ferenc halhatatlanságát, nevét a költő beírta minden magyar szívébe.
Kölcsey Ferenc 200 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz szövegének megírását. Ennek emlékére 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, melyet ebben az évben a Városháza dísztermében ünnepelt meg Kisvárda Város Önkormányzata.
Leleszi Tibor polgármester és dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő köszöntőikben méltatták a magyar kultúra múltját, jelenét és jövőjét, továbbá maguk és minden kisvárdai nevében méltatták az idei Virágh Ferenc-díjas kisvárdai kitüntetettet.
Hiszen évek óta hagyomány már városunkban, hogy a Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete által odaítélt Virágh Ferenc városi szakmai kitüntetést, a magyar kultúra napján adjuk át. Ez a városi elismerés azoknak a magánszemélyeknek adható, akik huzamosabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet folytattak és teljesítményt értek el Kisvárda kulturális értékeinek teremtésében, megőrzésében, gazdagításában.
2023-ban Virágh Ferenc-díjas:
NÉZŐ ISTVÁN
Laudáció:
Néző István, a Várday István Városi Könyvtár könyvtárosa, a helytörténeti anyagának kezelője. 1963-ben született Nyíregyházán, középiskoláját a nagykállói Korányi Frigyes Gimnáziumban végezte. 1982-ben kezdte meg tanulmányait a Bessenyei György Tanárképző Főiskola történelem-népművelés szakán, melyet egy év múlva házasságkötés miatt levelező tagozaton folytatott. Népművelőként kezdett dolgozni 1983-ban az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában. Ekkor költözött Kisvárdára. 1984-től 1989-ig a rétközberencsi általános iskolában történelmet, földrajzot, magyart és testnevelést oktatott.
1989-ben került jelenlegi munkahelyére, a könyvtárba, mint olvasótermi - és helyismereti könyvtáros. Mivel könyvtárosként szakképzetlenek számított, elvégezte az ELTE könyvtár szakát. Már főiskolai szakdolgozata is a település kultúrtörténetének egy szeletét vizsgálta, az 1900-as évek elejétől kiadott Kisvárda és Vidéke c. lap tartalomelemzését végezte el, az egyetemen pedig a két világháború között megjelent Felsőszabolcs c. újság történetét dolgozta fel.
A könyvtárban feladataként és érdeklődéseként is a város múltjának feldolgozását végezhette, elkezdte a dokumentumok rendszeres gyűjtését és feldolgozását, a helytörténeti katalógus kiépítését. Elvégzett egy 240 órás számítógépes tanfolyamot is, hogy a korszerű eszközöket is megfelelő módon tudja kezelni. Amikor már úgy érezte, hogy elegendő ismerettel bír, a tudását publikációkba transzformálta át, hogy a szélesebb nyilvánosság is ismerje meg a város történetét, annak különböző vonatkozásait.
Több publikáció és tanulmány után, első jelentősebb munkája a Somogyi Rezső emlékkönyv volt és a kisvárdai zsidóság történetet bemutató első kötete (1998), majd a könyvtár igazgatójával, Szivák Gáborral közösen kiadott Kisvárda a források tükrében c. helytörténeti könyv következett (1999), mely a város múltját dolgozta fel a kezdetektől, és tárta azt közérthető, olvasmányos módon az olvasóközönség elé. Munkásságát összesen 13 önálló kiadvány és egy társszerzős kötet fémjelzi. Nevéhez köthető a kisvárdai vár történelmének feldolgozása, a helyi tűzoltóság históriáját is könyvbe foglalta, három kötetben a kisvárdai zsidóság múltját is feltárta, szólt az 1956-os forradalom helyi eseményeiről és száz híres kisvárdai személy életét is kötetbe rendezte.
Az utóbbi években egy olyan könyvsorozat két darabja jelent meg, mely a település történetét a kezdetektől mutatja be. Különböző témákban írt, több mint két tucat tanulmánya olvasható a szakfolyóiratokban, leggyakrabban a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében. közel 250 cikke jelent meg a közmédiában és a helyi sajtóban, melyek tudományos jelentőséggel bírnak, de neve jól ismert, mint városi publicista is, hiszen több írása jelent meg, melyekben a köznapi életünket, egy-egy városi eseményt kommentált, sajátos egyedi humorral fűszerezve.
Mindeközben, 2004-ben a Nyíregyházi Főiskola kommunikáció-médiatudomány szakán újságírói diplomát szerzett. Itt diplomadolgozatként Várday Ferenc püspök életének feldolgozását készítette el. Kiadványai a várost népszerűvé és ismertté tették az egész világon, melyek számos antikvárium keresett darabjai. Nem csupán mint tollforgató lett ismert, de sok helytörténeti előadáson is bizonyította előadói képességét, különböző megnyitókon is szónokként szerepel.
Munkakörében sok segítséget adott mindazoknak, akik szakdolgozati témákkal fordultak hozzá, és azon amatőr kutatóknak is, akik településük történetét egy-egy kiadványban jelentették meg, vagy éppen készülnek kiadni. Évtizedek óta különböző iskolai és könyvtári történelmi és helytörténeti vetélkedők összeállítója, levezetője.
Több civil szervezet munkájában vesz részt. Először a TIT Jurányi Lajos Egyesülete keretein belül volt erre lehetősége, majd 2008-ban alapító tagja lett az önálló Béres József TIT Egyesületének, melynek elnökségi tagja is. Nem csupán előadásaival vesz részt az egyesület munkájában, hanem a pályázatok írásában is sikerrel munkálkodik, illetve a programok összeállításban.
Szintén alapító és aktív tagja a Rákóczi Szövetség kisvárdai szervezetének. A Kisvárdai Városszépítő Egyesületnek kezdetben csak tagja volt, majd 2017-től elnöke. Az egyesület több helyi témájú könyvet jelentetett meg, az utóbbi években emléktáblák állításával hívja fel magára a figyelmet (dr. Halasy Gyula, dr. Mayer György, Várkonyi Mihály, Liptay Béla, dr. Bujdos Géza, dr. Virágh Ferenc).
Mindhárom egyesület Facebook-oldalának is gazdája, az ott megosztott tartalmak révén azokat is információkkal látja el, akik volt kisvárdaiként érdeklődnek a településen történetek, illetve a város múltja iránt. Évekig vezette a Települési Értéktár Bizottságot, s miután kilépett, azt követően is készítette az értéktári tablókat, melyekből kiállításokat rendeztek. Alapító tagja a Kisvárda Múzeum Baráti Körének is.
Az elmúlt évekbeli kiemelkedő munkája között kell említeni a Kisvárda 600 éves mezővárosi rangjának évfordulója keretében elkészített közel 50 roll upot, illetve a most felújított, átalakított Szent László utcai részen megvalósított történelmi tanösvényt, melynek anyagát szintén ő állította össze és írta meg. Munkásságát eddig az MTA Debreceni Bizottsága öt alkalommal díjazta, de több országos és megyei helytörténeti pályázaton is első díjat nyert.
Az ünnepség kulturális műsorában közreműködtek:
- a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola tanárai és tanulói: Kritharakis Ilias, Maródy Mira Borbála, Virgula Tekla, Erdélyi Levente, Maczurka Edit.
- a Kisvárdai Református Alapfokú Művészeti Iskola Csalogány énekegyüttese: Cselle Zsófia, Fülep Mirella, Szabó Csenge, Virgula Annabella, Virgula Tekla.
- a Kisvárdai Férfidalárda.
Híreink 
