Szenteste napján, a várakozásunk végén, a „mindent elkészítettem-e?” kérdés bizonytalanságában és feszültségében József Attilának ez a vers-idézete jut az eszembe.
Sőt, talán még inkább ennek a két sors bizonyos értelemben szabad és személyes felcserélése, azaz: Én megkerültem az Istenért a világot, pedig egyszerűen itt állt a hátam mögött.
Adventi készületünk, az elmúlt négy hétben végeredményben egy nagy utazás volt, napról napra, ahogy Márai mondja: a december az az érzés, mintha mindig harangoznának. Egy nagy figyelmeztetés szívünk mélyén. Haladunk és készülünk, cselekszünk és elkészülünk, szinte megkerüljük az egész világot, még inkább sietünk, hogy odaérjünk.
Pedig egyszerűen itt áll a hátunk mögött az, akihez sietünk, akihez szaladunk…
Ha tudjuk, hogy kihez tartunk, kit és mit ünneplünk Karácsonykor, akkor nem felesleges a készület, nem felesleges a várakozás, a harangzúgás felfedezése lelkünk mélyén!
Csak tudnunk kell, ki áll a hátunk mögött! Isten, a gyermek Jézus, aki csendben, a maga békességében vár minket, hogy találkozhassunk Vele.
Kívánok áldott, békés, boldog karácsonyt mindenkinek!
dr. Seszták Miklós
kormánybiztos, országgyűlési képviselő