„Egy festmény nem csupán festékből áll. Olyan alkotás, amelyben tetten érhető a művész agya, technikai tudása és érzelmei, és túl ezeken arra szolgál, hogy elmeséljen nekünk valamit, miközben a mi agyunkból is érzelmeket vált ki. A festékből így lesz szépség, így válthat ki belőlünk csodálatot vagy éppen megdöbbenést. A festéket a művész tölti meg élettel, az élmény pedig, a befogadóval folytatott kommunikáció révén jön létre.” - Dick Swaab, holland orvos és neurológus idézete teljesen kifejezi azt, ami ma délután fogadott Kisvárdán.
Mert a festékeket, a különböző művészek több tíz,-vagy több száz évvel ezelőtt megtöltötték élettel, a Bagolyvár impozáns kiállítóterében a „befogadók” szép számban jelentek meg, az élményt pedig egy Sopronból érkező, de Kisvárdára már-már hazajáró műgyűjtő szolgáltatta ismét városunkban.
Ismét, mert Lőrincz Lajos, egy soproni magánember, korábban egy 260 darab alkotásból álló magángyűjteményét ajándékozta városunknak, melynek egy részéből már láthattuk kiállítást a Konferencia Központban és a Járási Bíróság épületében is. Lőrincz úr ráadásul nem csak képeket, festményeket, hanem bútorokat is adott Kisvárdának - melyek a XIX. század végi, a XX. század eleji időkből származnak - és amelyek a Polgári Enteriőrben vannak állandóan kiállítva.
„Célunk a ma nyíló tárlattal az volt, hogy egyszerre több stílus, több művész, több érzelemvilág jelenjen meg egy helyen, mely segítségével gondolkodói és érzelmi világok kerülhetnek összehasonlításra, feltárásra. Képzeteket, történeteket, sajátos élethelyzeteket vonhatunk be egy-egy alkotás eredetiségébe. Mindez városunk egyik legvarázslatosabb helyén, a Bagolyvárban.” - kezdte megnyitó-köszöntőjét Leleszi Tibor. Kisvárda polgármestere minden jelenlévőhöz és majdani kiállítás-látogatóhoz szólva hozzátette: „A művészi-munkákat szemlélve, mintegy gyermeki szívvel csodálkozhatunk rá minden egyes alkotásra. Legyenek gyerekek, csodálkozzanak és csodáljanak, merüljenek el a képek varázsában!” - zárta szavait a polgármester megköszönve Lőrincz úr megtisztelő jelenlétét és azt, hogy képei ismét valami újat, valami egyedit mutathatnak be a nagyközönségnek a művészet egyedi világából itthon, Kisvárdán.
Lőrincz Lajos elmondta, hogy ismét méltó helyen vannak „kincsei”, melyért hálás köszönettel tartozik Kisvárdának. Az általa sok-sok éven át gyűjtött, nem kereskedelmi, hanem művészetkedvelő céllal megvásárolt, kisebb és nagyobb méretű alkotások pedig az ő világába engednek bepillantást. Ahogyan ő fogalmazott: „Gondolataimat láthatják a festményekben!”
A kiállítás-megnyitót élettel és zenével töltötték meg Kisvárda kis művészei, Máté Csaba Csongor és testvére, Beáta Szófia, akik nem csak elbűvölő személyiségükkel, hanem maradandó-élményt okozó cselló-játékukkal is emelték a tárlat miliőjét.
- Durucz Gabi -
fotók: Farkas Ádám