Napjaink történelme mutatja, hogy a magyar társadalom máig nem heverte ki, nem dolgozta fel lelkileg a kirekesztések egyik legszörnyűbb történelmi sorozatát: az 1944. évi deportálások, tömeges gyilkosságok emlékét, amely a zsidóknak minősített embertársaink megkülönböztetésével kezdődött, s folytatódott azzal, hogy átengedtük őket egy olyan idegen hatalomnak, amely példátlan embertelenséggel elpusztította mindnyájukat.
A holokauszt áldozataira emlékeztek május 30-án délelőtt a kisvárdai Rétközi Múzeum, Kisvárda Város Önkormányzata, a Kisvárdai Települési Értéktár Bizottság és a KALANIT Magyar-Izraeli Baráti Társaság közös szervezésében.
74 évvel ezelőtt április 16-án vette kezdetét a magyarországi zsidóság gettóba zárása, különös kegyetlenséggel való elkülönítése attól a nemzettől, amelyben született, amelynek nyelvét beszélte, kultúráját, gazdaságát gyarapította, s melynek létéért (szabadságáért) az elmúlt századokban vérével is áldozott.
„Soha nem felejthetjük és soha nem felejthetjük el, hogy abban a 74 esztendővel ezelőtti tragikus évben, halálvonatok végeláthatatlan sora indult el, a magyar területekről a náci koncentrációs táborok felé. Kisvárdáról is!” - mondta emlékező beszédében Leleszi Tibor. A kisvárdai polgármester sorolta is a szörnyű dátumokat: 1944.május 27. szombat, május 29.hétfő, május 30. kedd és május 31. szerda. A halál dátumai Kisvárda életében.
„A városunkból indult szerelvény 3.475 főt számlált. Két transzportban 6.935 zsidót vittek el. 6.935 embert, lelket! Minden erőszakkal elhurcolttal kevesebben és kevesebbek lettünk, bárhogyan is számoljuk az áldozatokat, mert egy emberélet kiontása is sok.” - mondta Leleszi Tibor hozzátéve: „Emlékeznünk kell ezekre az eseményekre és tanulni belőlük, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg, még hasonló sem. Vallási tanításunk és lelki tapasztalataink arra késztetnek minket , hogy a jóval győzzük le a rosszat. Emlékezzünk, de minden bosszúvágy nélkül, s nem azért, hogy gyűlölet ébredjen bennünk, mert csak egy békés és igazságos világ lesz képes arra, hogy ne ismételje meg a múlt tévedéseit és szörnyű bűneit.”
A polgármester szavai után nyílt meg Somos Péter, „Jeruzsálem arcai” című fotókiállítása, mely minden hétköznap, 08.00 órától 16.00 óráig látható díjmentesen a kisvárdai Konferencia Központban.
„Úgy gondolom, hogy a holokausztra adott méltó válasz Izrael Állam kikiáltása volt éppen 70 évvel ezelőtt, 1948. május 14-én. Természetesen lehetetlen megismerni Jeruzsálemet csupán fényképek alapján. Nem volt célom képes idegenvezetést tartani, arra ott vannak az útikönyvek. Talán az idegenvezetés nem is egészen ideillő szó, ugyanis a Jeruzsálemben járt ismerőseim mind azt mondták, hogy a rövid idő ellenére otthon érezték magukat. Ezt az otthonérzetet kíséreltem meg becsempészni a fotóimba, s igyekeztem hozzátenni egy kis pluszt is, amit a hívő emberek éreznek meg igazán.” - nyilatkozta tárlatáról Somos Péter.
A kisvárdai megemlékezésen a zsidó hagyományokat felelevenítő ének és közös tánc, sőt még kóser ételek is voltak, a színvonalat pedig Zucker Immánuel, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem és a Bét Jehuda közösség főkántora emelte.
Fotók: Szabó Sándor