Egy előadást szemlélve mindig valami rendkívüli ragad el. Ez az érzés lassan áradt szét bennem, hiszen egy-egy színjáték belülről való átélése, egy új élet megélését jelenti. Így volt ez Molnár Ferenc, Liliom című darab előadása során is, mely darabot a besisek 2015. február 9-én néztek meg bérletes előadásként a Művészetek Házában.
A társulatot mondhatni ismerősként üdvözölhették a felsőbb éves diákok, hiszen tavaly a Portugál című méltán népszerű darabot hozták, azelőtt pedig a nagy szellemi kihívásnak bizonyuló Mészöly Miklós: Az ablakmosó drámájával örvendeztettek meg bennünket. A Kassai Thália Színház, a legészakibb magyar színházként határozza meg önmagát, színészeinek elhivatottságáról minden egyes alkalommal meggyőződhettünk. Egy mondatban összefoglalva a darabról szerzett benyomásaimat; előadásuk témája mindennapi, színrevitele rendkívüli.
A történet időpontja, a múlt század első évtizedei. A nyolcszereplős darabban, a drámai viszonyváltás, a konfliktus, a főszereplő, Liliom köré szerveződik. Az ő döntései, cselekedetei határozzák meg az előttünk kibontakozó történetet. . A szereplők a társadalom alsóbb rétegéből valók. Meghatározóak azok a jelenetek, amelyekben heves érzelemből fakadó döntések születnek; ami ráirányítja figyelmünket a pénz jellemtorzító erejére, illetve az őszinte baráti viszony hiányára.
A drámai viszonyváltás során egyértelmű képet kaphatunk Liliomról, aki felelőtlen életet űzve egy tiszta cselédlány, Juli szeretője. Kettejük őszinte és igaz kapcsolatának bizonyítékát Juli, a később megjelenő Lujzát, a szíve alatt hordja. Életvitelük azonban botrányos. Egzisztenciális problémákkal kell megküzdeniük nap, mint nap, ezenfelül Liliom gyakran kezet is emel várandós asszonyára.
A mű értelmezése nem könnyű, hiszen a rendezés ötletesen használva a színészeket, gyakori a szerzői utasítást tolmácsoló narrátorok megjelenése, mely egyszerre elidegenítő hatású és ugyanakkor mégis a történet szerves részeként érzékelhető. Továbbá a komoly, fájdalmas témát ellensúlyozza a néha groteszkbe hajló humor, amely a történéseknek keretet ad. Meghatározó szereplők Liliom felesége, aki megbocsát és hajlandó az életkörülményekkel élni, és szintén kiemelt figura a főhős barátja, Ficsur, aki a csábítás nagymestere.
Innentől a történetet értelmezhetjük a Jó és Gonosz harcának, amelyben az Ördög győzedelmeskedik az esendő Emberen. A történet második felében Liliom kést ragadva véget vet életének. A purgatóriumi jelenet, véleményem szerint szintén kitüntetett pont a műben. Az Úr, az élet bírája dönt a halandók, az öngyilkosok további sorsa fölött. 12 évet szabnak ki Liliomra a tisztítótűzben, hogy aztán tisztán visszatérve láthassa cseperedő gyermekét és megtört feleségét, s lehetőséget kap, hogy helyrehozza az élete során elkövetett hibáit.
Összegezve, azt mondhatjuk, hogy a téma egyszerűsége ellenére meggyőző, hiszen hasonló problémák a jelenben is hasonló fájdalmakat okoznak, s hasonló megoldásokra késztetik a ma emberét is. A szituációk és az emberi érzelmek plasztikus megjelenítése valódi színházi élménnyel ajándékozta meg a diákokat.
Paál Zoltán
Híreink 
