Június 27-én szombaton, este nyolc órakor ünnepélyesen ért véget a Magyar Színházak XXVII. Kisvárdai Fesztiválja. A Várszínpadon rendezett záróünnepségen Leleszi Tibor, a házigazda Kisvárda polgármestere zárta be ünnepélyesen a rendezvénysorozatot. A közel tíz napos kisvárdai színházi seregszemle élményekben és érzésekben gazdag perceket adott mind a nézők, mind a zsűri, mind pedig a színészek számára.
„Köszönjük a színházi társulatoknak, hogy átadták nekünk a pillanat varázsát, hogy megfeszített munkájuk gyümölcsével elkápráztatták a kisvárdai közönséget....(...)....Köszönjük a szakmai és a közönségzsűri, valamint a szervezők munkáját, és köszönjük a közönség részvételét, akik évről évre velünk vannak és éltetik, ápolják a színházi fesztivál immár 27 éves hagyományát.” - mondta köszöntőjében Leleszi Tibor, aki a jövő évi viszontlátás reményében bízva, ünnepélyesen bezárta a fesztivált: „Kisvárda vendégszeretete visszavár mindenkit, nem csak egy évben egyszer a fesztiválra, hanem az év minden napján! Kívánom, hogy jövőre ugyanitt találkozzunk, de már egy új teátrum falai között, amely méltó színhelye lesz eme hatalmas utat bejárt, egyedülálló színházi seregszemlének! Célunk, hogy a színház ne csak darabokról szóljon, hanem egy kulturális találkozó, agora legyen” - zárta szavait Kisvárda első embere.
A fesztivál díjait Kisvárda polgármestere mellett, dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Nyakó Béla, a Várszínház és Művészetek Háza igazgatója adták át.
A Magyar Színházak XXVII. Kisvárdai Fesztiválján, a szakmai zsűri döntése alapján,
az alábbi elismerések átadására került sor:
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Életmű-díjat adományozott
DOBRE-KÓTHAY JUDIT
Jászai –díjas díszlet- és jelmeztervezőnek
Ungvári Zrínyi Ildikó laudációja Dobre-Kóthay Juditról:
Miből áll össze a díszlet- és jelmeztervező maszkja, arcképe? Sminkből, hajviseletből? Térkoncepciókból? Vagy éppen darabkákból? Gesztusokból, melyekre a jelmez felöltése készteti a színészt? A látvány, amelyet nézőként tapasztalunk, nem fedi fel az embert, az alkotót. Azt, aki a dráma szövege fölött töpreng. És azt, aki a műhelyekben színárnyalatokért harcol.
Dobre Kóthay Judit a bukaresti Képzőművészeti Egyetemen végzett 1975-ben. Nagyszebenben, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, majd Szatmáron dolgozik, 2008-tól a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Látványtervező szakának vezetője. 2012-ben UNITER életmű-díjat, 2005-ben Jászai-díjat kapott. 1993-ban Kolozsváron EMKE-díjat díszlettervezésért, 1992-ben Szolnokon a legjobb jelmezekért járó díjat a híres kolozsvári A kopasz énekesnő jelmezeiért. Különlegesen sokatmondó azonban az a tény, hogy 2004-ben az Antigoné, illetve A nők iskolája című sepsiszentgyörgyi előadások díszlet- és jelmezterveivel kiprovokálta, hogy a kisvárdai zsűri, a fesztivál történetében először, díszlet- és jelmeztervezés kategóriájában is díjat osszon. Az alkotó munkája színháztörténetet írt: általa került előtérbe és vált igazán elismert alkotói tevékenységgé az erdélyi díszlet- és jelmeztervezés. Az elismerés mozzanata mögött folyamat sejthető: olyan alkotótársakkal, rendezőkkel való szoros együttműködés, mint Tompa Gábor, Bocsárdi László, Kövesdy István, Anca Bradu, Alexandru Hausvater.
Töredékek a megalkotandó arcképhez: Egy forgóajtó A kopasz énekesnő-ből, mely egybemossa a kezdetet és véget. Virágos kalap úszik be, rajta madárfészek, Charme gróf fejfedője az Operettből. Zsákruhás, bakancsos apró női alak, Júlia, egy hatalmas téglákból álló fal előtt. Yvonne főkötője és az iszapmedence, egy álságos környezetben. A világot tükröző pocsolya a Csirkefejből. Egy semmibe függesztett szék: Othello helye a világban. Harpagon nylonszatyra. Az ormótlan bakancs Lear király lábán. Furcsa, megfoghatatlan dimenziójú háttérkép az Ivanovból. Rések ezek, amelyeken keresztül a mindenség szövetét láttatja az alkotó. És mind közt fájdalmasan emlékezetes a retinára égő kép: hatalmas üvegszilánkok, melyek a fasizálódó világ hangsúlyos díszletét alkotják A dilis Resnerben. A kis és nagy gonoszságok, a felelőtlenség agresszivitása, az ostoba intolerancia – emberiességet sebző szilánkok, melyek mintha mindig is jelen volnának a művésznő munkáiban, provokatívan, az egyensúly kitartó keresésének igényével. Az igazság nevében. A meg-nem-alkuvás jegyében.
Dobre Kóthay Judit az erdélyi díszlet- és jelmeztervezés kimagasló egyénisége, stílus- és szemléletmeghatározó alkotásaival méltán büszkélkedhet az erdélyi magyar színházi világ. Nem kell félnünk: művészi és emberi arca, mint tengerparti föveny mintázata, munkái által félreérthetetlenül és markánsan kirajzolódik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Életmű-díjat adományozott
LÁSZLÓ SÁNDOR
színész-rendezőnek, egyetemi tanárnak
Mezei Kinga laudációja László Sándorról:
Mindannyiunknak van sorsa és ennek a sorsnak lenyomata. Most egy olyan emberről szólunk, akinek a neve ismerősen cseng a színházi szakmában határokon innen és határokon túl. Sorsa nem öncélú lenyomat, hanem sokunkban nyomot hagyó jelenlét.
László Sándor egyetemi tanár, színházigazgató, rendező, színész, kedves természetességgel ismerősei, diákjai számára: Katyó, Katyó Tanár Úr, aki a maga fegyelmezettségével és igényességével terelgeti a diákjait; aki nem oktat, hanem tanít; aki nem fenyít, de megköveteli a komolyságot és a pontosságot; aki tapasztalatot ad át, terelget, utakat mutat, ráébreszt. Ugyanakkor megértő barát, segítőkész színész-kolléga. Akinek a szárnyai alatt generációk nőttek fel, és váltak jelentős színészekké, színházi alkotókká, hogy gazdagítsák a tőle kapott tudásukkal a vajdasági magyar színjátszást; akinek az Újvidéki Színházban igazgatóként eltöltött időszakában olyan jelentős, és igényes társulatot sikerült formálnia karakán személyiségével, hihetetlen munkabírásával, és művészi attitűdjével, amiért nem lehetünk eléggé hálásak, és akit méltán nevezhetünk az Újvidéki Színház alkotói közössége egyik legjelentősebb mentorának. Olyan emblematikus előadások fűződnek rendezőként a nevéhez, mint Örkény István Pisti a vérzivatarban c. előadása, Nyikolaj Erdman Az öngyilkos-a, Brian Friel Pogánytánca, Egressy Zoltán Portugálja, Bulgakov Mester és Margaritája, és még sorolhatnánk…, amely daraboknak a művészi, színházi értékeiken túl, fontos, meghatározó szerepei voltak az újvidéki társulat építésében, művészi minőségének fenntartásában, és az egyéni, és közösségi alkotások igényesség iránti elkötelezettségében.
Jelentős személyisége ő a Vajdasági Tanyaszínháznak is, úgy rendezőként, mint egyetemi tanárként. Nevéhez fűződnek a Páratlan páros, a Ludas Matyi, a Liliomfi, a János Vitéz, a Pál utcai fiuk c. előadások. László Sándor 1961- ben született Törökkanizsán. 1984-ben végzett az Újvidéki Művészeti Akadémia színész szakán, Virág Mihály, rendező osztályában. Pályafutását az Újvidéki Rádió drámai társulatánál kezdte, majd az Újvidéki Színház tagja lett. 1991-től a Szolnoki Szigligeti Színházban dolgozott. 1996-tól az Újvidéki Művészeti Akadémián tanársegéd. 1998-ban az Újvidéki Művészeti Akadémia osztályvezető tanárává nevezték ki, és ezzel egy időben 2002 májusáig az Újvidéki Színház művészeti vezetője. 2002. július 4-től az Újvidéki Színház igazgatója 2013. február 22-ig. Rendezői munkáival egyaránt találkozhattunk Szabadkán, Veszprémben, Temesváron, Zalaegerszegen. Számos előadásával okozott örömet a Kisvárdai Fesztivál nézőközönségének is.
Emellett sok-sok alakításban láthattuk a színpadon…a Koldusopera Tigris Braunjaként; Pirandello Igazgatójaként a Hat szereplő szerzőt keres c. előadásban; Rockyt formálta a Lovakat lelövik ugye c. darabban; Kreont a Medeia körökben; Dorn-ként láthattuk a Sirályban, Orontet alakította a Mizantrópban; Oscar Ekdahlt a Fanny és Alexanderben….
Végezetül néhány gondolatát idézzük, mit jelent számára a Színház: ”A színház szerelem, odaadás, játék és felelősség, öröm és fájdalom, megfejtésre váró titok."
Kívánjuk Neki, hogy sok-sok titkot fejtsen még meg, játékkal, felelősséggel, boldogsággal, fájdalommal, és szerelemmel, és ehhez kívánunk kitartást, és további sikereket!
Kisvárda város közönségének díját, a közönségzsűri döntése alapján,
a kassai Thália Színház
RÜKVERC című előadása kapta.
A díjat Tari Istvánné, a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium tanára, a közönségzsűri tagja adta át. A díjat Szpisák Gyula, a kassai Thália Színház menedzsere vette át.
A Kisvárdai Várszínház által felajánlott egyéni díjat, a szakmai zsűri döntése alapján,
az Újvidéki Színház III. Richard betiltva és a Csárdáskirálynő című előadásokban
nyújtott kiemelkedő alakításaiért
BALÁZS ÁRON színművész kapta.
A Kisvárdai Várszínház által felajánlott egyéni díjat kapta, a szakmai zsűri döntése alapján,
a komáromi Jókai Színház Bányavirág című előadásában nyújtott kiemelkedő alakításért
BANDOR ÉVA színművésznő.
A művésznő aznap este is játszott, így a díjat egy későbbi időpontban veszi át.
A Kisvárdai Várszínház által felajánlott egyéni díjat, a szakmai zsűri döntése alapján,
a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház és a Yorick Stúdió Antosa című
előadásban nyújtott alakításáért
B. FÜLÖP ERZSÉBET kapta.
A Kisvárdai Várszínház által felajánlott egyéni díjat, a szakmai zsűri döntése alapján,
a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Karamazovok és Figaro című
előadásaiban nyújtott alakításaiért
GALLÓ ERNŐ kapta.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által,
az ígéretes fiatal színészek számára alapított Teplánszky Kati-díjat,
a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Kés a tyúkban című
előadásban nyújtott alakításáért
MÁTHÉ ANNAMÁRIA kapta.
Kisvárda város polgármesterének díját,
az újszerű rendezői elgondolásért és az igényes megvalósításért,
az Újvidéki Színház CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ című előadása kapta.
A díjat Táborosi Margaréta, az előadás rendezője vette át.
Kisvárda város díját, a kiemelkedő színrevitelért,
a temesvári Csiky Gergely Színház FUTÓTŰZ című előadása kapta.
A díjat Balázs Attila, a temesvári színház igazgatója vette át.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját,
a magas színvonalú rendezői és társulati munkáért,
a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház
ZOLTÁN ÚJRATEMETVE című előadása kapta.
A díjat Béres Ildikó, az előadás szereplője vette át.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának FŐDÍJÁT,
a kiváló együttes teljesítményért,
a Nagyváradi Szigligeti Színház
A MI OSZTÁLYUNK című előadása kapta.
A díjat Czvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház igazgatója és az előadás szereplői vették át.
A záróünnepség és díjátadás után, Udvaros Dorottya, „Majdnem valaki” című lemezbemutató koncertjét láthatta a közönség. Közreműködött, Hrutka Róbert és zenekara.
Durucz Gabi
Fotók: Kovács Péter
Híreink 
