Kisvárda Város Honlapja

Panorámafotók

Feltöltés alatt...

{embedscript}templates/ja_travel/js/panoramafotok.js{/embedscript}

Címerünk

A címer doborpajzs alakú, alulról ívelt ék alakban hasítva három részre osztott, az osztás középpontjában boglárpajzzsal.

 - A nagypajzs jobb oldala vörös és ezüsttel hétszer vágott.

 - A nagypajzs bal oldalán zöld mezőben felül elhelyezkedő aranyszínű nap, alatta ezüstszínű, felfelé mutató, kétélű kard.

 - A nagypajzs talpán kék mezőben aranyszínű kétágú mérleg.

 - A boglárpajzs színe ezüst, középen a kisvárdai vár stilizált aranyképe.

 - A címerpajzs körül zöld színű, jobbra tekintő, farkával a nyakára csavarodó, lábaival a pajzs bal oldalára kapaszkodó szárnyas sárkány.

Kisvárda címere összetett címer, igyekszik felkarolni mindazokat az értékeket, amelyek a település életét egykor és ma meghatározták és meghatározzák.

Kisvárda, a honfoglalás óta magyarok által lakott település, az itt található földvár nemcsak nevet adott a városnak, hanem egyben fontos határvédelmi feladatot is ellátott. A középkorban kővárként nem egyszer szolgált oltalmul az itt élők számára. Fontosságát jelzi, hogy az ezüstszínű boglárpajzson arany színben került ábrázolásra.

Ősi mivoltára is büszke a település, ezért a nagypajzs jobb oldala vörössel - ezüsttel hétszer vágott, akár csak a magyar állami címer.

Az Árpád-házhoz való kötődés létjogosultságát erősíti, hogy a település urai a magyar történelem első két századában az Árpádok voltak.

A középkorban Kisvárda 1421-ben a településről elnevezett, az azt birtokló családtól, a Várdayaktól, mezővárosi kiváltságot kapott, melyet az elkövetkező 450 éven át büszkén magának vallott a település. A polgári közigazgatás kiépítésekor e címet ugyan elvesztette Kisvárda, ám 1970-től újra városi ranggal bír. Ezt a középkori és újkori újjászületést a címer bal oldalán felül elhelyezkedő nap szimbolizálja.

A XV-XVIII. század között Kisvárda vált a vármegyei élet központjává, itt tartotta a nemesség vármegye gyűléseit, itt székeltek a vármegye alispánjai. Erre a címer bal oldalán látható kétélű pallos emlékeztet, amelyet mind a mai napig Kisvárdán őriznek.

A város életét ma is meghatározza a kereskedelemben játszott szerepe. A középkorban a térség fontos piaci és vásártartó helye, ahol már közel ezer esztendeje szokás a vásározás. Ezt a kereskedelmi arculatát a polgárosodás során is megőrizte, sőt megerősítette, így a nagypajzs talpának közepén található aranyszínű mérleg ezt a kereskedelmi központi szerepet hangsúlyozza.

A település fölemelkedése a kisvárdai Várday családnak köszönhető, akik birtokközpontjuk fejlesztését mindig fontos feladatuknak tekintették.

Az ő tiszteletükre való emlékeztetésül vette át a város a család egykori címeréből a nyakára farkával tekeredő sárkány motívumot, amely egykoron a Sárkány-rend tagjait illette meg. A Zsigmond király által 1408-ban alapított rendnek több tagja is volt ebből a családból, így került az egykori Gutkeled címer köré az önmagát elemésztő, megfojtó sárkány, s ezen keresztül Kisvárda mai címerébe.

Térkép

GPS koordináták

Városháza - 48°13'32.3"N 22°04'41.7"E

Várday István Városi Könyvtár -  48°13'35.8"N 22°04'42.9"E

Várszínház és Művészetek Háza - 48°13'37.6"N 22°04'42.4"E

Idegenforgalmi és Szabadidő Centrum - 48°13'40.4"N 22°04'42.8"E

Rétközi Múzeum - 48°13'33.1"N 22°04'47.5"E

Orvosi Rendelő - 48°13'11.3"N 22°04'46.7"E

Felső­-Szabolcsi Kórház - 48°12'28.0"N 22°05'24.7"E

Szent László Katolikus Szakközépiskola - 48°13'39.3"N 22°04'45.5"E

II. Rákóczi Ferenc Szakközép­ és Szakiskola - 48°13'27.1"N 22°04'51.5"E

Bessenyei György Gimnázium és Kollégium - 48°13'29.4"N 22°05'12.2"E

Somogyi Rezső Általános Iskola - 48°13'23.2"N 22°4'44.4"E

Vári Emil Általános Iskola - 48°13'25.8"N 22°4'49.1"E

Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola - 48°13'26.5"N 22°4'31.3"E

Kisvárdai Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium - 48°13'40"N 22°4'40.3"E

Tichmann Vilmos Általános Iskola - 48°12'14.7"N 22°5'15.5"E