Ózdon rajtolt a Rali-Túra Bajnokság 2012. évi, második futama. A vasárnapi versenyt megelőzően, szombaton délután autós parádé volt az ózdi salakmotor pályán. A prológon, három körnek megfelelő távolságot teljesítettek a pilóták, a nézőknek autózva. A több ezres tömeg egészen az estébe hajlóan ülte végig tapsolva, esetenként hullámozva a rally szerelmeseinek egyik kedvenc eseményét. Az ózdi prológon bravúros autózással mutatkoztak be a vasárnapi futam résztvevői, illetve versenyen kívüli autósok is lehetőséget kaptak a salakos körözésre.
Prológ – a nézők szórakoztatására
Életemben először (és igyekszem, hogy ne utoljára) Ózdon volt szerencsém átélni a prológ és a másnapi futam nyújtotta izgalmakat és örömöket. Mint a kisgyerek a játékboltban, úgy mászkáltam az autók között, úgy szurkoltam és kiabáltam a hazai rallysoknak, és még élveztem is a hangzavar, a füstölő gumiszag és néha az autók által felrepített, arcunkon landoló salakforgácsok nem éppen kellemes érzését.
Az biztos, hogy akit elsőre megfertőz a versenyautó látványa, az utána nehezen szabadul tőle. Én olyannyira, hogy a tizedik autó után már erős késztetést éreztem arra vonatkozóan, hogy a navigátori ülésből éljem át ezeket a köröket. Ha a salakos pályán nem is (majd legközelebb!), de a prológ után, utcai szakaszon sikerült az álmomat valósággá váltani. Bár nem teljes gázzal, de a lehetőségekhez mérten „versenyautósan” utazhattam Ózd utcáin kedves barátomnak köszönhetően.
Szabó Norbert és navigátora Ignácz D. Péter, olyan népszerűségnek örvendtek mind a nézők, mind más versenyzők körében, hogy egy pillanatig azt hittem nem is Ózdon, hanem Kisvárdán vagyunk. Meglepő volt számomra, hogy a fiúkat nemcsak én és a többiek, hanem számomra (és a fiúk számára is) teljesen idegenek „éltetik” a pályára lépést követően. Furcsa és egyben jóleső érzés volt, hogy a kisvárdai srácoknak nem csupán a kis csapatunk, hanem a mögöttünk és körülöttünk ülő tömeg is a „hajrá fiúk”-at kiabálta, egyesek még a nevükön is szólították őket. Persze, hogy is ne lenne népszerű a 2009-es év bajnok párosa, a sokak által az egyik legszebbnek titulált kék csodájukkal, a Lada VFTS-sel.
Technikás pálya, technikai gondokkal
A vasárnapi futamon hat gyorsasági szakaszt kellett teljesítenie a körülbelül 90 kvalifikált indulónak. A verseny két pályán zajlott: az egyik egy nagyon szűk, 14 km-es technikás pálya volt, a másik inkább tempósabb, úgymond „bevállalósabb”, ahol többször a végsebesség környékén jártak az autók.
„Az első gyorsaságin szembesültünk azzal, hogy nem jó a hátsó fékünk, ami ugyan a verseny biztonságos kimenetelét nem veszélyeztette, de erősen hátráltatott minket, mert ezáltal erősebb volt a hátsó kerekeken a fékhatás, mint az elsőkön. Tartva attól, hogy féktávon betáncol az autó, hosszabb féktávot tudtunk venni, mint kellene.” - kezdte tájékoztatóját az első szervizelésnél Szabó.
A szervizparkban tartott gyors tájékoztatójából kiderült továbbá, hogy a fékproblémák miatt az egyik visszafordító kanyarban megpördültek, a beforgástól pedig fokozottan kellett figyelnie arra, hogy ez többé ne forduljon elő, miközben tartani kellett a tempót is. Ennek ellenére azonban a második gyorsaságin újra bepördültek, ekkorra már elég nagy hátrányuk lett az élmezőnnyel szemben. A szervizes csapat próbálta a hibát orvosolni, kissé tudtak javítani a helyzeten, de ez az alapvető probléma sajnos végigkísérte a kisvárdai rallysokat az egész futam során.
Sérült futó- és kormánymű, eltört fékcső
A második szervizelésre már zaklatottabban gördültek be a fiúk, miközben a karosszéria behorpadt hátsó sárvédőjéről már mi is következtettünk arra, hogy újabb, ezúttal komolyabb borulás történhetett. A szervizponton történt parkolást követően úgy vették körbe a szerelők az autót, mintha az életük múlna a rendbe tételén. Munkájukat végigkövetve rájöttem arra, hogy ezek a fiúk valóban szívvel-lélekkel, teljes szakmai tudásukat és precizitásukat beleadva dolgoznak egy közös ügyön: az autó legjobbá tételén, a felmerült problémák legszakszerűbb és mellesleg leggyorsabb helyreállításán, hiszen a szervizes megállás ideje véges, a menetlevél − szorosan és nagyon komolyan betartva a szabályokat − köti a versenyzőket.
A szervizelés alatt Norbi újból tájékoztatott a problémákról, miközben szemét folyamatosan az autón tartotta, figyelve és néha még segítve is a fiúk munkáját.
„A negyedik gyorsaságin újabb kalandba keveredtünk: az egyik felhordásos bal háromba becsúsztunk az árokba, ahonnan csak a nézők segítségével tudtunk kijönni.” - mondta a pilóta, aki beavatott abba a − rallysok számára sajnos megszokott − helyzetbe, hogy a felhordásos szituációkra nem lehet előre felkészülni, (az ugye nincs benne az itinerbe), s ha nem találnak benne nyomot, amin csúszás nélkül haladhatnak, akkor az autó előre kiszámíthatatlan módon és időben csúszik, pördül, táncol és felborul.
Beszélgetésünk alatt kiderült továbbá az is, hogy a hátsó sárvédő illetve a tank sérülése amilyen látványos, olyan kicsi probléma volt. Ettől sokkal súlyosabb technikai gondok adódtak, melyekről a szervizes csapat tagjai adtak tájékoztatást, miközben folyamatosan, megállás nélkül dolgoztak az autón. A borulás következtében megsérült a futómű, elment az első fék, s a szervizelésnél derült ki, hogy megütődött a kormánymű is.
Hatodik hely, négy ponttal
Az utolsó két gyorsaságin autózva vették észre a fiúk, hogy szorul a kormány, ami az egyik szakaszban annyira megakadt, hogy egy balos kanyarban majdnem leestek az útról. Hogy ez nem történt meg, az csak Szabó magas technikai tudásának és vezetői tehetségének köszönhető, aki a kialakult, számos műszaki gondot figyelembe véve autózta végig navigátorával a bajnokság vezetéstechnikailag egyik legnehezebb pályáját.
A problémákat tovább tetőzte, hogy pár percre megszakadt az összeköttetés a pilóta és a navigátor között. Az átbeszélő elromlott, a fiúk közti kommunikáció kézjelekkel történt.
„Arra lettem figyelmes, hogy indokolatlanul lassulunk, majd láttam, hogy Norbi próbálja a tudtomra adni, hogy nem hall semmit, miközben a lábát is leveszi a gázról. Mivel neki nem feladata, hogy megjegyezze a pályát, ezért egyből tudtam, hogy ezredmásodpercek alatt valahogy meg kell oldanom a tájékoztatását az útvonallal kapcsolatban, hiszen ilyen helyzetben a pilóta számára úgymond elsötétül minden. Az itiner adta egyezményes jelek így kézjelzés formájában folytatódtak egy körülbelül 3-4 kilométernyi szakaszon.” - mondta a problémára kitűnően reagáló navigátor. Ez utóbbi helyzet is a kisvárdai rally páros összeszokottságáról, egyéni és közös versenyzői tehetségükről adott tanúbizonyságot.
„Az utolsó szakasztól úgymond már beszenvedtük a célig az autót” - mondta Norbi. Ez a „szenvedés” egy hatodik helyre volt elég, ami a technikai gondokkal megtűzdelt ózdi futam után így is eredményesnek mondható. A H1 kategória 19 indulója közötti hatodik hely így is négy pontot ért, az összesítettben pedig jelenleg a második helyen posztolnak a kisvárdai fiúk, az év vége tehát még nem reménytelen.
Darabokra szedett autó Esztergom előtt
„Nem vagyunk elégedettek, mert tudjuk, hogy ettől sokkal többre vagyunk képesek. Jobban kell felkészülnünk és technikailag is összeszedettebbnek kell lennünk.” - mondták a fiúk egyhangúan nyilatkozva. Védelmükre szól, hogy a futam előtti itthoni tesztelés most rajtuk kívülálló okokból elmaradt, későn tudták az autót is összerakni, így idő híján, éles bevetésen nem tudták használni a gépet.
„Az autót szétszedtük, a hibákat a következő futamra orvosoljuk. Nem jó az autó állása, javítani kell a rugózásán, a kormányberendezésen, az autó irányíthatóságán és a fékhatáson is. Az autó nagyon erős, motorikusan is jó, a tempó is megvan, de jelen problémák miatt ezeket nem tudjuk talajra vinni.” - összegezte a Lada VFTS állapotát a pilóta. Nagy várakozás előzi meg tehát a következő, június 30-július 1-jei, esztergomi futamot, ahol már olyan technikával szeretnének felállni, ami a futamgyőzelemre is esélyessé teheti őket.
Köszönet a szervizcsapatnak és a támogatóknak
A verseny − hatodik helyet és ezáltal négy pontot ért − eredménye a pilótán és navigátorán kívül a szervizcsapat helytállásának, magas szakmai tudásának volt ismét köszönhető. Személyesen is láthattam azt a pontos, minden apró részletre kiterjedő csapatmunkát, ahol nincs egy felesleges mozdulat, nincs kapkodás, nincs felesleges beszéd. Mindenki tudja a saját feladatát, tudja a szervizelés menetének sorrendjét, tudja, hogy mikor és hol kell lennie, és szükségszerűen pillanatok alatt cselekednie. Köszönet illeti továbbá a támogatókat is, köszönjük a kisvárdai rally csapat munkájába és eredményeibe vetett bizalmat. Fő támogató a Kelet Trans 2000 Kft., patrónusok továbbá: az Unicar Plus Kft., az Extrapalett Kft. és a nyilvánossággal nem élő további támogatók.
Köszönet az életre szóló élményért
A két napos ózdi túra alatt számtalan élménnyel, tapasztalattal és új emberi kapcsolatokkal lehettem gazdagabb. Átélhettem, hogy a versenyautós hobbi nem csupán a nézők elé tárult hangos, poros, benzingőzös, száguldó cirkuszi parádé, hanem kemény küzdelem a technikával, a felmerülő problémákkal szemben és a háttérben meghúzódó feladatokkal (szállás, utazás, ellátás, pénz) együtt.
De minden imént felsorolt dolgot feledtetett az autózás élménye, a versenyautók produkciója, a domb tetejéről való integetés különlegessége és az őszinte emberi kapcsolatok látványa. Jó volt − hacsak két napra is − a rallysok nagy családjába tartozni. Egy olyan családba, ahol a versenyzők csak papíron vetélytársak, mert a való életben bármikor, bármilyen körülmények között segítenek egymáson egy alkatrésszel, egy „kölcsönadott” szervizessel, egy-két jó tanáccsal, a személyes tapasztalatok megosztásával és a magánéletben is ápolt őszinte, baráti kapcsolatokkal.
Köszönöm, hogy részese lehettem, köszönöm, hogy átélhettem,
hálásan köszönöm nektek, hogy ott lehettem!
Durucz Gabi
A vasárnapi futamon készült belső kamerás felvételek az alábbi linkeken megtekinthetők:
http://www.youtube.com/watch?v=ArNFaSGaCck&;feature=youtu.be
http://www.youtube.com/watch?v=B0ucxolOMW8&;feature=youtu.be
Híreink 
