Amikor egy sportoló – legyen az egyéni vagy akár csapatsport – újoncként kezd egy kategóriát, illetve egy magasabb osztályú csoportot, a biztos bennmaradás reményében vág neki a bajnoki szezonnak. Ebben a tudatban léptek az első mérkőzéseken a pályára a Kisvárdai KC felnőtt női kézilabdásai az NBI/B keleti csoportjában.
A bajnoki hétvégék alkalmával aztán, esetenként egy csipetnyi szerencsével, de inkább a csapat összjátékával szépen meneteltek előre. Győzelemről győzelemre közeledtek a dobogó felé, megszerezve a biztos második helyet, majd az utolsó meccsre elértek a bajnoki cím kapujához. Mert a sors nem engedte, hogy időnap előtt eredmény szülessen, s ki így, ki úgy örüljön vagy szomorkodjon az igen erős mezőnyben. Abban a mezőnyben, melyben újoncként kezdtek a kisvárdai lányok, s a pünkösdi hétvégén már aranyrangadót játszottak itthon, a Városi Tornacsarnokban.
A telt házas szurkolói tömeg ugyanúgy érezte a feszültséget a csarnokban, mint a kék,- és fekete mezes lányok, vagy a kispadnál fel-alá járkáló edzőik. Az izgalom érezhető és látható volt, a nyomás ott csücsült a kisvárdai és az egri nők vállán is. Többször vezetett az Eger: a 17-13-as hazai előnyű szünetet követően, a második játékrészre 18-17-re zárkóztak fel a vendégek. Ráadásul a második félidőben 22-20-nál kerültünk kettős emberhátrányba. Ez pedig még motiváltabbá tette a hazaikat, ugyanis három góllal növelték az előnyt, miközben egyet sem kaptak. Végül ötgólos különbséggel, 30-25-re hoztuk az aranyrangadót azzal az Egerrel szemben, akik huszonöt fordulón át uralták a tabellát.
BAJNOKOK LETTÜNK! Zengett a csarnok, ujjongott a csapat, előkerültek a piros bajnoki pólók, az aranyérem ott csillogott a teljes szakosztály nyakában.
S ami igazán örömteli hír a bajnoki cím mellé, hogy 18 év után Kisvárda újra ott van az élvonalban, hiszen nem csak hogy feljutottunk, de vállaljuk is az NB I-et, melyhez minden feltétel adott városunkban. (18 évvel ezelőtt anyagi gondok miatt nem tudtuk a magasabb osztályt vállalni)
Előttünk egy újabb kihívás, most viszont élvezzük a bajnoki címet, az ezzel járó örömteli napokat, s azt a büszkeséget, amit mindez okozott nekünk. Nekünk, kisvárdaiaknak. Mindenkinek. Mert ez az öröm azé is, aki nem néz kézilabdát. Azé is, aki nem a sport szerelmese. Kortól, nemtől, vallási és politikai hovatartozástól függetlenül együtt örülünk! Mert Kisvárda a bajnok!
KÖSZÖNJÜK NEKTEK!
szöveg és fotók:
Durucz Gabi