"Jelenünk a múltból gyökerezik, a jövőnk, a jelenünktől függ" - ez a fő mottója Kisvárda labdarúgás (sport)fejlesztési programjának, melynek megvalósulása 2012-2013-as években várható. A részletes koncepcióról Vizer Zoltán, a Várda SE elnöke adott interjút.
Hogyan jellemezné a sportszervezet jelenlegi helyzetét?
Kisvárda labdarúgása 2011-ben ünnepelte fennállásának 100 éves évfordulóját. Sikerekben gazdag időszak telt el, amely hullámvölgyektől sem volt mentes, napjainkig tekintve az eseményeket. Elődeinktől mégis megtanulhattuk a törekvést a folyamatosságra, az előrelátást, a tervezést, az értékek megóvását, a jövő iránti felelősséget. Napjaink sportjára negatív kép jellemző: alacsony az aktívan sportolók aránya, kevés a fiatal, gyenge az utánpótlás nevelés színvonala, hatékonysága, leromlott az infrastruktúra. A sport és kötődő szolgáltatásaik száma, színvonala, ezek elérhetőségének reális lehetőségei korlátozottak, kevésbé ismertek, vezetési menedzsmentjük felkészültsége nem kielégítő. Kisvárdán a hagyományokból eredően más a helyzet, megmaradt a sport társadalomformáló szerepe.
Támogatja-e a város vezetése a sportfejlesztést városunkban?
Kisvárda jelenlegi vezetésének és képviselő-testületének fontos törekvése a pezsgő sportélet feltámasztása, a tudati-szemléletbeli változások elérése. Ennek érdekében sportkoncepció született 2011-ben, jelenleg is zajlik az ifjúságpolitikai koncepció kialakítása. Bár az alulfinanszírozottság a kisvárdai sportot is jellemzi, de az önkormányzat és a támogatói kör segítségének köszönhetően sikerült elkerülni azt, hogy komolyabb károk keletkezzenek. Az önkormányzati támogatás teszi lehetővé azt is, hogy ki tudjuk használni a pályázati lehetőségeket.
Adottak-e a szakmai feltételek, van-e megfelelő játékos-keret a felnőtt csapatban és az utánpótlásban egyaránt?
A település centrális földrajzi elhelyezkedése, iskolaváros jellege jó kiindulási alapot jelent a sport rehabilitációjához, fejlesztéséhez. A Várda SE-ben közel 200 fő sportol aktívan labdarúgás sportágban, számunk az elmúlt időszakban is gyarapodott. Utánpótlás szinten U7 – U9 - U11 - U 13 - U17 - U19 korosztályokban működtetünk csapatokat. A 2011-es pályázatunkban hiánypótlásra törekedtünk, a szervezeti-működési feltételek javítására, a szakmai kapcsolatok újrateremtésére, fejlesztésére, a szakmai munka színvonalának emelésére. Pro-licences szakmai igazgató, A és B licenccel rendelkező szakedzők dolgoznak csapataink mellett. Ez év márciusában együttműködési megállapodást kötöttünk a Debreceni Labdarúgó Akadémiával, egy alközpontot fognak működtetni Kisvárdán.
Hozzátartozik-e a koncepciójukhoz a már meglévő sportlétesítmények felújítása, esetleg újak létesítése?
A források (önerő, pályázat) biztosítása érdekében 2 éves pályázat benyújtásában gondolkodunk. Az ingatlan beruházások révén javulni fognak az akadémiai szintű utánpótlásképzés működési feltételei, a magasabb szintű versenyeztetés körülményei, komfortosabbá válik a szabadidősport, tömegsport, az iskolai pályák felújítása is megtörténik. A fogyatékkal élők sportja érdekében fontos, hogy javuljon a pályák megközelíthetősége, megtörténjen az akadálymentesítés. Az élhető város kialakítását szolgálja a rendezett és esztétikus környezet kialakítása, a „grundok” segítik, hogy a foci mindenkié legyen. A pályázatnak köszönhetően is a jövőben Kisvárdán is megteremtődnek a sport turizmusfeltételei.
Előreláthatólag mikor és milyen konkrét beruházások valósulhatnak meg még ebben az évben?
Kisvárda a Bozsik program alközpontjaként is működik. Lehetőségünk adódott arra, hogy műfüves pálya létesítésére pályázzunk. A szükséges önerőt a társasági adókból befolyó forrásokból tudnánk biztosítani. Ha ez a beruházás nem valósul meg, számtalan más fejlesztési elképzelés megvalósítására nyílik lehetőség.
2012-ben az edzőpályák, versenypályák korszerűsítésére, a gyepszőnyeg felújítására, cseréjére is sor kerülhetne a Vár-kertben, a nézőtér felújításához az akadálymentesítés és a műanyag székes lelátó létesítése is hozzátartozik. Szintén ebben az évben valósulhatna meg a Bessenyei György Gimnázium pályáján a gyepszőnyeg cseréje, a nézőtér felújítása. Ezen kívül kiépülhetne a Vár-kerti pályákon egy biztonsági kamerarendszer, védőhálók, védőkerítés létesítése is a biztonságot szolgálhatná.
A következő évben, vagyis 2013-ban felújításra kerülhetnének a Somogyi Rezső Általános Iskola és a Vári Emil Társulási Általános iskola pályái. A Várkerti-pályán új pályák létesülhetnének, környezetbarát és hatékony közlekedési rendszer épülhetne ki. A sportturizmus hatékonysága érdekében strandlabdarúgó pályák és grundok létesülhetnének, újrahasznosításra kerülhetnének a település elhanyagolt zöldterületei rekreációs parkok létesítésével, övezetek kialakításával. Szóba jöhetne egy erdei tornapálya kialakítása is valahol a közelben.
Változnak-e a projekt két éves megvalósulása alatt a sportklub szervezeti és működési feltételei?
2012-ben tovább bővítjük a szervezeti és működési feltételeket. Július 1-től a személyi feltételek biztosításával alakítanánk ki az U15-ös korosztály versenyeztetési feltételeit az NB II.-ben. Össze szeretnénk hangolni az élsport, a szabadidősport és az iskolai sport működését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők sportjának gondozására: az akadálymentesítés mellett szakmai ellátást biztosítunk számukra. Bővíteni szeretnénk a sportorvosi ellátást, diabetikus mérésekkel, étrendek összeállításával nevelnénk a sportolókat az egészségtudatos életmódra. Képzésekkel, továbbképzésekkel fejleszteni kívánjuk a szakmai kultúrát is. A tárgyi feltételek esetében cseréljük illetve pótoljuk a felszereléseket, a zavartalan működéshez elengedhetetlen tárgyi eszközöket.
A már tradicionális rendezvényeket újakkal kívánjuk kiegészíteni, egyes programokat – kihasználva a határközelséget is – nemzetközivé szeretnénk tenni.
Folyamatosan fejlesztjük az információs hálózatot helyi, régiós és országos szinten média megjelenésekkel, internetes oldalakkal, klubkártya bevezetésével.
A megfelelő szakmai háttér biztosítása érdekében szabadidő szervezőket, sportanimátorokat, rekreációs szakembereket, családsegítőket alkalmaznánk.
A koncepció hogyan járulhat hozzá a városi sport-és egészségturizmus fejlesztéséhez?
A sportturizmus koordinálásával, a kiszolgáló infrastruktúra (sportklub, kereskedelem, szálláshelyek, stb.) fejlesztésével. Az egészségturizmust illetően, fürdők, úszás, erdei tornapálya, sportpályák hasznosításával, a mozgás népszerűsítésével, sportorvosi szolgáltatások, egészségnapok, családi napok szervezésével.
Milyen lehetséges társadalmi és gazdasági hatásai lesznek a sportfejlesztési program megvalósulásának, különös tekintettel azok időbeni realizálódására?
Napjainkban teret nyer a fenntartható fejlődés gondolata, amely a társadalom a gazdaság és a környezet egyensúlyára épít. Fogalmához tartozik a folytonos szociális jobblét megvalósulása, az alapvető szükségletek kielégítése, az erőforrásokból származó hasznok igazságos elosztása, egyenlő lehetőségek biztosítása, a szektorok közötti integráció, környezetminőség javítása, stb. Ezek hosszú távú célok.
Középtávon élhető város teremtődhet, ember és környezetbarát, vonzó lakókörnyezettel és a hozzátartozó infrastruktúrával, szolgáltatói környezettel, információszolgáltatási kínálattal. Javulhat az emberek életminősége, az egyének testi-lelki és szociális jól-léte, adaptációs teljesítményszintje, amellyel a fizikai-biológiai, társadalmi-gazdasági környezethez, annak változásaihoz alkalmazkodnak.
Rövidtávon a sport - a mi esetünkben azon belül a labdarúgás - fejlesztésének társadalmi vetülete lehet a békés egymás mellett élés, a folyamatos kommunikáció, a multi-kulturalitás, az egészségtudatosság, az integráció, önmegvalósítás, teljesítményszint, környezettudatosság, nemzeti identitás, stb.
A sport gazdasági vetületéhez tartozik a gazdasági aktivitás erősödése, a produktivitás növekedése, a sportot kiszolgáló vállalkozások piaci jelenléte, a fogyasztási szokások átalakulása, a kiszolgáló infrastruktúra és idegenforgalom fejlődése, a versenyképesség, az ismeretség növekedése.
„A sportot az egyetemes emberi kultúra részének tekintjük, amely sajátos szerepet tölt be napjaink posztmodern társadalmában is. Sokrétű lehetőségével szolgálhatja a fenntartható fejlődést, a polgárok életminőségének javítását, humán értékek hordozójaként. A magyar labdarúgás stratégiája, a pályázati programok azonos felfogást tükröző, reális helyzetképből indulnak ki: hagyományaihoz nem méltó helyzetben van a labdarúgás, társadalmi imidzse negatív, alulfinanszírozott, elveszítette társadalomformáló szerepét, szakmai problémák vannak, visszaszorul az aktív sportolás, stb. Más szemlélettel társadalomszervező ágazatként kell tekintenünk a sportra.” - összegezte az interjút Vizer Zoltán.
Kisvárda sportfejlesztési programjának stratégia elemei között egyértelműen látható, hogy minden esetben megjelenik a tömegesítés gondolata, a személyi és szervezeti infrastruktúra fejlesztése, szakemberek képzése, az eredményesség és a társadalmi elégedettség növelése, sikerélmény nyújtása, tájékoztatás bővítése, átalakító és ellenőrizhető gazdálkodás igénye, a szervezett gyermekfutball, a minőségi tehetséggondozás, támogatói szervezet kiépítése, ingatlanfejlesztés, az amatőr futball és az iskolai sport fejlesztése is.
Durucz Gabi
Híreink 
