"Jelenünk a múltból gyökerezik, a jövőnk, a jelenünktől függ" - ez a fő mottója Kisvárda sportfejlesztési programjának, melynek megvalósulása 2012-2013 években várható. A részletes koncepcióról Vizer Zoltán, a Várda SE elnöke adott interjút.
Hogyan jellemezné a sportszervezet jelenlegi helyzetét?
Kisvárda labdarúgása 2011-ben ünnepelte fennállásának 100 éves évfordulóját. Sikerekben gazdag időszak telt el, amely hullámvölgyektől sem volt mentes, napjainkig tekintve az eseményeket. Elődeinktől mégis megtanulhattuk a törekvést a folyamatosságra, az előrelátást, a tervezést, az értékek megóvását, a jövő iránti felelősséget. Napjaink sportjára negatív kép jellemző: alacsony az aktívan sportolók aránya, kevés a fiatal, gyenge az utánpótlás nevelés színvonala, hatékonysága, lerombolt az infrastruktúra. A sport és kötődő szolgáltatásaik száma, színvonala, ezek elérhetőségének reális lehetőségei korlátozottak, kevésbé ismertek, vezetési menedzsmentjük felkészültsége nem kielégítő. Kisvárdán a hagyományokból eredően megmaradt a sport társadalomformáló szerepe.
Támogatja-e a város vezetése a sportfejlesztést városunkban?
Kisvárda jelenlegi vezetésének és képviselő-testületének fontos törekvése a pezsgő sportélet feltámasztása, a tudati-szemléletbeli változások elérése. Ennek érdekében sportkoncepció született 2011-ben, jelenleg is zajlik az ifjúságpolitikai koncepció kialakítása. Bár az alulfinanszírozottság a kisvárdai sportot is jellemzi, de az önkormányzat és a támogatói kör segítségének köszönhetően sikerült elkerülni azt, hogy komolyabb károk keletkezzenek.
Adottak-e a szakmai feltételek, van-e megfelelő játékos-keret a felnőtt csapatban és az utánpótlásban egyaránt?
A település centrális földrajzi elhelyezkedése, iskolaváros jellege jó kiindulási alapot jelent a sport rehabilitációjához, fejlesztéséhez. A Várda SE-ben közel 200 fő sportol aktívan labdarúgás sportágban, számunk az elmúlt időszakban is gyarapodott. Utánpótlás szinten U7 – U9 - U11 - U 13 - U17 - U19 korosztályokban működtetünk csapatokat. A 2011-es pályázatunkban hiánypótlásra törekedtünk, a szervezeti-működési feltételek javítására, a szakmai kapcsolatok újrateremtésére, fejlesztésére, a szakmai munka színvonalának emelésére. Pro-licences szakmai igazgató, A és B licenccel rendelkező szakedzők dolgoznak csapataink mellett. Ez év márciusában együttműködési megállapodást kötöttünk a Debreceni Labdarúgó Akadémiával, egy alközpontot fognak működtetni Kisvárdán.
Hozzátartozik-e a koncepciójukhoz a már meglévő sportlétesítmények felújítása, esetleg újak létesítése?
A források(önerő, pályázat) biztosítása érdekében 2 éves pályázat benyújtásában gondolkodunk. Az ingatlan beruházások révén javulni fognak az akadémiai szintű utánpótlásképzés működési feltételei, a magasabb szintű versenyeztetés körülményei, komfortosabbá válik a szabadidősport, tömegsport, az iskolai pályák felújítása is megtörténik. A fogyatékkal élők sportja érdekében fontos, hogy javuljon a pályák megközelíthetősége, megtörténjen az akadálymentesítés. Az élhető város kialakítását szolgálja a rendezett és esztétikus környezet kialakítása, a „grundok” segítik, hogy a foci mindenkié legyen. A pályázatnak köszönhetően a jövőben Kisvárdán is megteremtődnek a sport turizmusfeltételei is.
Előreláthatólag mikor és milyen konkrét beruházások valósulhatnak meg még ebben az évben?
2012-ben az edzőpályák, versenypályák korszerűsítése, a gyepszőnyeg felújítása, cseréje a Vár-kertben, a nézőtér felújításához tartozik az akadálymentesítés és a műanyag székes lelátó létesítése. Szintén ebben az évben valósulna meg a Bessenyei György Gimnázium pályáján a gyepszőnyeg cseréje, a nézőtér felújítása. Ezen kívül kiépül a Várkerti-pályákon egy biztonsági rendszer kamrarendszer telepítéssel, védőhálók, védőkerítés létesítésével.
A következő évben, vagyis 2013-ban felújításra kerülnek a Somogyi Rezső Általános Iskola és a Vári Emil Társulási Általános iskola pályái. A Várkerti-pályán új pályák létesülnek, környezetbarát és hatékony közlekedési rendszer épül ki. A sportturizmus hatékonysága érdekében strandlabdarúgó pályák és grundok létesülnek, újrahasznosításra kerülnek a település elhanyagolt zöldterületei rekreációs parkok létesítésével, övezetek kialakításával. Ilyen például egy erdei tornapálya kialakítása is.
Változnak-e a projekt két éves megvalósulása alatt a sportklub szervezeti és működési feltételei?
2012-ben tovább bővítjük a szervezeti és működési feltételeket. Július 1-től személyi feltételek biztosításával alakítjuk ki az U15-ös korosztály versenyeztetési feltételeit az NB II.-ben. Összehangoljuk az élsport, a szabadidősport és az iskolai sport működését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők sportjának gondozására: az akadálymentesítés mellett szakmai ellátást biztosítunk számukra. Bővítjük a sportorvosi ellátást, diabetikus mérésekkel, étrendek összeállításával neveljük a sportolókat az egészségtudatos életmódra. Képzésekkel, továbbképzésekkel fejleszteni kívánjuk a szakmai kultúrát is. A tárgyi feltételek esetében cseréljük illetve pótoljuk a felszereléseket, a zavartalan működéshez elengedhetetlen tárgyi eszközöket.
A már tradicionális rendezvényeket újakkal kívánjuk kiegészíteni, egyes programokat – kihasználva a határközelséget is – nemzetközivé szeretnénk tenni.
Folyamatosan fejlesztjük az információs hálózatot helyi, régiós és országos szinten médiamegjelenésekkel, internetes oldalakkal, klubkártya bevezetésével.
A megfelelő szakmai háttér biztosítása érdekében szabadidő szervezőket, sportanimátorokat, rekreációs szakembereket, családsegítőket alkalmazunk.
Milyen új koncepciókkal járulhat hozzá a város a sport-és egészségturizmus fejlesztéséhez?
A sportturizmust koordináljuk a kiszolgáló infrastruktúra ( sportklub, kereskedelem, szálláshelyek, stb.) fejlesztésével. Az egészségturizmust illetően, fürdők, úszás, erdei tornapálya, sportpályák hasznosítása, a mozgás népszerűsítése, sportorvosi szolgáltatások, diabetikus mérések alkalmazása.
Milyen lehetséges társadalmi és gazdasági hatásai lesznek a sportfejlesztési program megvalósulásának, különös tekintettel azok időbeni realizálódására?
Napjainkban teret nyer a fenntartható fejlődés gondolata, amely a társadalom a gazdaság és a környezet egyensúlyára épít. Fogalmához tartozik a folytonos szociális jobblét megvalósulása, az alapvető szükségletek kielégítése, az erőforrásokból származó hasznok igazságos elosztása, egyenlő lehetőségek biztosítása,a szektorok közötti integráció, környezetminőség javítása, stb. Ezek hosszú távú célok.
Középtávon élhető város teremtődhet, ember és környezetbarát, vonzó lakókörnyezettel és a hozzátartozó infrastruktúrával, szolgáltatói környezettel, információszolgáltatási kínálattal. Javulhat az emberek életminősége, az egyének testi-lelki és szociális jól-léte, adaptációs teljesítményszintje, amellyel a fizikai-biológiai, társadalmi-gazdasági környezethez, annak változásaihoz alkalmazkodnak.
Rövidtávon a sport - a mi esetünkben azon belül a labdarúgás - fejlesztésének társadalmi vetülete lehet a békés egymás mellett élés, a kommunikációs váz teremtődése, a multikulturalitás, az egészségtudatosság, az integráció, önmegvalósítás, teljesítményszint, környezettudatosság, nemzeti identitás, stb.
A sport gazdasági vetületéhez tartozik a gazdasági aktivitás erősödése, a produktivitás növekedése, a sportot kiszolgáló vállalkozások piaci jelenléte, a fogyasztási szokások átalakulása, a kiszolgáló infrastruktúra és idegenforgalom fejlődése, a versenyképesség, az ismeretség növekedése.
„A koherencia összefüggés alapját az jelenti, hogy a sportot az egyetemes emberi kultúra részének tekintjük, amely sajátos szerepet tölt be napjaink posztmodern társadalmában is. Sokrétű lehetőségével szolgálhatja a fenntartható fejlődést, a polgárok életminőségének javítását, humán értékek hordozójaként. A magyar labdarúgás stratégiája, a pályázati programok azonos felfogást tükröző, reális helyzetképből indulnak ki: hagyományaihoz nem méltó helyzetben van a labdarúgás, társadalmi imázsa negatív, alulfinanszírozott, elveszítette társadalomformáló szerepét, szakmai problémák vannak, visszaszorul az aktív sportolás, stb.” - összegezte az interjút Vizer Zoltán.
Kisvárda sportfejlesztési programjának stratégia elemei között egyértelműen látható, hogy minden esetben megjelenik a tömegesítés gondolata, a személyi és szervezeti infrastruktúra fejlesztése, szakemberek képzése, az eredményesség és a társadalmi elégedettség növelése, sikerélmény nyújtása, tájékoztatás bővítése, átalakító és ellenőrizhető gazdálkodás igénye, a szervezett gyermekfutball, a minőségi tehetséggondozás, támogatói szervezet kiépítése, ingatlanfejlesztés, az amatőr futball és az iskolai sport fejlesztése is.
Durucz Gabi
Híreink 
