A századforduló előtt a zsidóság számának és anyagi erejének gyarapodása eredményezhette azt a döntést Kisvárdán, hogy új zsinagógát emeltetnek.
Az 1899. évi Kisvárdai Lapok közölte azt, hogy: “Vármegyénk szülötte, Grósz Ferenc műépítész a budapesti tőzsdepalotához nyújtott be tervezetet, ugyanez a fiatal műépítész készítette az itteni izraelita hitközség által építeni czélzott új templom tervét is.” A megvalósításhoz pályázatot hirdettek, és 1901 áprilisában már épülőfélben levő templomról tudósít az újság.
Az új – Csillag utcai – zsinagóga átadása valószínűleg 1901-ben vagy 1902-ben történt meg. Romantizáló homlokzatú zsinagóga, impozáns méreteivel a zsidóság lélekszámát és tekintélyének súlyát fejezi ki. Magasan emelkedik a szomszédos házak fölé, és formailag és érezhető rajta a szomszédos városok zsinagógáinak hatása. Alaprajzában a hagyományos (ortodox) zsinagógák elrendezését követi, 1983-tól múzeumként működik. Az épület a Magyar Állam tulajdona, fenntartója Kisvárda Város Önkormányzata.
A Rétközi Múzeum épületének teljes rekonstrukciója állami beruházásban, három ütemben valósult meg: két ütemben a külső, egy ütemben a belső felújítása.
Az impozáns épület teljes külső megújulása után – egyebek mellett – új fűtési-hűtési gépészeti rendszert alakítottak ki, lecserélték a teljes padlóburkolatot, liftet,-és akadálymentes emelőt építettek, raktárakat és restaurátori helyiségeket alakítottak ki, továbbá restaurálták a teljes mennyezetet.
A felújítások kivitelezője a Korintosz Kft.
- fotók: PALKÓ GYÖRGY -
Híreink 
