A kormány kiemelt turisztikai térséggé nyilvánította a 105 településből álló Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térséget – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg, február 22-én.
A fejlesztésekre tervezett uniós és hazai források összege 49 projektre eléri a 102 milliárd forintot.
Felső-Tisza uniós finanszírozású fejlesztései 2,73 milliárd forintot tesznek ki, a legnagyobb,
1,5 milliárd forintos részt, a kisvárdai vár turisztikai fejlesztése jelenti.
Kisvárda elnevezése is utal arra, hogy itt már emberemlékezet óta vár állott. Jelenlegi információk szerint, 1465-ben Várdai István érsek kezdte el a téglavár építtetését. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc kitörése idején, falai mögé húzódtak a megriadt szabolcsi nemesek, és utolsó seregszemléjét is a vár falai között tartotta a vezérlő fejedelem. 1954-ben a sportpálya-építés előkészületei kapcsán a várat feltárták, ennek eredményeképpen 1958-1960 között a maradványokat helyreállították. Most azonban olyan fejlesztés kezdődik, amely nem csak küllemében, de funkciójában is megváltoztatja Kisvárda legnagyobb építészeti örökségét.
Fotó: Szabó Sándor
A napokban megkezdődik a várszínházi nézőtér és az ideiglenes tető bontása, majd március végétől régészek veszik birtokba a területet.
„A régészeti feltárások és falkutatás eredményei nagyon sokat segíthetnek a vár és kertjének eredeti alaprajzának megismerése érdekében. A legutóbbi, 1954-es feltárás óta ma már korszerűbb eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére, ráadásul akkor nem vizsgálták az egész területet.” - kezdte tájékoztatóját Bodrog László, aki lelkesen kutatja a vár történelmét, az arról szóló írásos dokumentumokat, korabeli fotókat.
Az önkormányzati képviselő nagy lelkesedéssel avatott be a tervek további részleteibe is, mely kivitelezése, a térség kedvenc turisztikai központjává teheti az elmúlt évek egyik leglátványosabban fejlődő szabolcsi települését. A város vezetése ugyanis egy olyan korabeli, de mégis modern elemekkel létrehozott, kulturális és szabadidős „központot” hoz létre a várból, melynek hamarosan a csodájára járnak majd az emberek.
Visszaépül a keleti és az északi palotaszárny, továbbá a két körbástya is. Konzerválásra kerülnek a romfalak, és nem csak körbe, hanem be-és átjárható lesz a háromemeletnyi magas építmény. Ilyen magasságból, akár a tetőteraszon is kávézhatnak majd a vendégek, de átélhetik a reneszánszi hangulatot is, interaktív kiállítási terekkel, 3D-s technikákkal.
A színház szerelmesei ne szomorkodjanak, hiszen megmarad a várszínházi hangulat is a falak között, csak sokkal „romantikusabb” környezetben és XXI. századi technikai apparátussal. És, ha már a romantikusat említettem, akkor itt jegyezném meg, hogy a jövőben bizony a kisvárdai vár falai között is ki lehet majd mondani a boldogító igent. „A rekonstrukciós tervek között szerepel a vár egyik, korábban a belsejében működő Zsigmond-kápolna helyreállítása is, melyet felszentelve szeretnénk nem csak eredeti állapotába, hanem eredeti funkciójában is átadni a helyieknek, illetve a hozzánk érkező vendégeknek.” - mondta Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere.
A hazai forrásból, állami pénzből megvalósuló beruházás része a nemzeti turizmusfejlesztésnek, melyért a fejlesztési tárca felel, hiszen tavaly óta ezen minisztériumhoz tartoznak a turizmussal és vendéglátással kapcsolatos állami feladatok is.
„Hamarosan a kisvárdai vár új fényben pompázik majd, ahol hangulatok, illatok, kultúra-és történelem keríti a hatalmába lelkünket, érzékszerveinket, mindennapjainkat.” - mondta dr. Seszták Miklós, aki kisvárdai lokálpatriótaként és nem mellesleg nemzeti fejlesztési miniszterként ötletgazdája és lelkes közreműködője annak, hogy városunk egyik legrégebbi építészeti kincsét ilyen formában adják vissza az emberiségnek. Miniszterünk munkásságával a történelem szinte ismétli önmagát, hiszen ötszáz évvel ezelőtt is akkor kezdett el fejlődni a kisvárdai vár, amikor Várday István, Mátyás király kancellária-minisztereként felkarolta azt.
Durucz Gabi
Kezdőkép fotó:
Kemecsei Sándor
Híreink 
