Krisztus szeretete kísérje adventi napjaikat, a megtisztulás, a megbocsátás folyamában a Gyermek elérkezésének éjszakájáig. Csengjen fülünkbe üzenete: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”
Sokkal egyszerűbb lenne az életünk, ha emberként képesek lennénk magunkévá tenni a szeretet Istenének szeretetgondolatait!
Advent Örömvasárnapját követően, a készülődés, a várakozás felfokozott, reménytelien boldogságos perceiben, köszöntöm Önöket, immár negyedik alkalommal, mint polgármester, hisz közeleg az év legboldogabb napja, a születés ünnepe, a karácsony.
A keresztény világban a karácsony, Jézus Krisztus születésének az ünnepe, Isten egyszülött fiáé, a Megváltóé, így élik meg több, mint 2000 év óta milliárdnyian, erőt merítve és erőt adva.
A születéshez vezető út, az advent, a várakozás időszaka, a mindörökké várt beteljesülésé, amikor Isten megértette az ember vágyakozását, s elküldte egyszülött fiát a világ megváltására.
Hányszor ülünk mi is, mai emberek, várakozva-vágyakozva, hogy megváljunk fájdalmainktól, sikertelenségeinktől, kudarcainktól, fájdalmainktól. A várakozás emberi dimenziójában gyakorta kell visszatekintenünk, értékelnünk cselekedeteinket, megállapítani tetteink helyességét, magunk és embertársaink irányába elkövetett felelőtlenségeinket, helytelen cselekedeteinket.
Advent időszak – az év vége –, magától kínálja, hogy a készülődés jegyében évzáró önvizsgálatot tartsunk, s ez az öngyónás, az öntisztulás elősegíti a karácsonyra való lelki felkészülést.
Egy gyertya lángja még nem tűz, de benne van a melegség ígérete. Két gyertya még nem világosság, de magában hordozza a fény legyőzhetetlenségének az üzenetét. Három gyertya még nem a megérkezés, de bizonyítéka annak, hogy a várakozással megszentelt Remény születőben van.
A négy adventi gyertya lángja: még nem a várva várt pillanat beteljesülése, de az idő végét jelzi, a karácsony eljövetelét, a Megváltó születését.
Az adventi koszorú fényei, a négy gyertya évszázadok óta a biztosan bekövetkező, mindannyiunkra váró örömhírre figyelmeztetnek. Arra, hogy nem vagyunk reménytelenül magunkra hagyva és kiszolgáltatva a sötétségnek örökre ebben a világban.
„Beszéljünk csendesen és nézzünk körül néha, mert lehet, hogy hallgatózik Valaki.” „Nézzünk körül önmagunkban és a világban, a két térfogatban, amely végtelen. Értsük meg, hogy nem vagyunk egyedül, szemmel tartanak. Ki? Nem tudjuk. Talán a Mennyből az Angyal.” – írja Márai Sándor.
Az igazi szeretet. Az az isteni erőforrás, mely nélkül nincs se élet, se békesség, se szabadság, se igazság, se jólét, se semmi más érdemes emberi megnyilvánulás.
Az az a szeretet, mely egybeolvaszt testvért a testvérrel, magyart a magyarral. Mely megértést és békességet teremt a civódás helyett, egységet a széthúzók között, építő szándékot a rombolók szívében, és közös nagy emberi mozdulatokhoz erőt ad a leggyöngébbeknek is.
Karácsony közeleg, nyissuk meg szívünk ablakát, és eresszük be oda a fényt.
Isten minden esztendőben figyelmeztet bennünket, Karácsony éjszakán, hogy lelkünkkel figyeljünk a csillag által jelzett Fényességre, a Világ Világosságára, a megtestesült Igére.
Jézus Krisztus születésekor az angyalok békét hirdettek a világnak.
Ez az üzenet nekünk is szól. Mi is béküljünk meg lelkünkben önmagunkkal és embertársainkkal. Jézus által Isten azt üzeni ezen az éjszakán: Ember! Ne félj! Eljöttem, Veled vagyok! Érted vagyok itt! Az Isten emberré lett, hogy megmutassa szeretetét és megváltson.
Kisvárda valamennyi polgárának kívánok, szeretteik körében eltöltendő áldott karácsonyt, és valamennyi álmukat beteljesítő, egészséget hozó, békés, boldog újesztendőt, amelynek legyen vezérfonala a szeretet.
Leleszi Tibor
polgármester