2013. január 1-jével 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal jön létre a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyei szintnél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák. A kinevezettek közül tizenegyen polgármesterek – nekik összeférhetetlenség miatt le kell majd mondaniuk -, heten pedig országgyűlési képviselők, akik mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik.
A 198 járási hivatalból háromnak – Békés megyében a békésinek, Csongrád megyében a kistelekinek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházinak – egyelőre csak megbízott vezetője lesz.
A hivatalvezetők közül minden második (52 százalék) nő, közel kétharmaduk jogász, átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek, többségük jegyző vagy aljegyző. Több mint 60-an a jegyzői munkát cserélik fel a járási hivatal vezetésére.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az eskütétel után az MTI-nek megküldött közleményében emlékeztet arra, hogy a járási hivatali vezetőket a megyei és fővárosi kormánymegbízottak javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre.
A járási hivatalvezetők feladata az lesz, hogy a jogszabályokban és belső szabályzatokban a hatáskörükbe utalt feladatokat ellássák, biztosítsák a járási törzshivatal és szakigazgatási szervek feladatellátását, a hivatal működését, és ők gyakorolják a munkáltatói jogokat a járási hivatal és szakigazgatási szerveinek kormánytisztviselői felett.
A hivatalvezetők kiválasztásánál a cél az volt, hogy szakmailag felkészült, közigazgatásban jártas vezetők kerüljenek a hivatalok élére. Kinevezésük feltétele a felsőfokú végzettség és legalább ötéves közigazgatási gyakorlat, amelybe beleszámít az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség betöltése is.
A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a “jó állam” kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél az volt, hogy olyan modernkori járások jöjjenek létre, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez – áll a közleményben.
A járások kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgároknak biztosítsa a gyors és könnyű hozzáférést az államigazgatási szolgáltatásokhoz, és a jelenlegi ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg.
A munkájukat januárban megkezdő járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményben tájékoztatta az MTI-t a hivatalvezetők nevéről, mely alapján tudható megyénk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye járási központjainak és vezetőinek névsora:
dr. Ténai Sándor
Baktalórántházai járás – Kiss Béla
Csengeri járás – Nagy Miklós
Fehérgyarmati járás – Lakatosné Sira Magdolna
Ibrányi járás – Szűcs Sándor
Kemecsei járás – Molnárné Ferkó Rita
Kisvárdai járás – dr. Ténai Sándor
Mátészalkai járás – Fülöp István
Nagykállói járás – Karakó László
Nyírbátori járás – Éliás Tünde
Nyíregyházi járás – Galambos Ildikó megbízott hivatalvezető
Tiszavasvári járás – Hosszú József
Vásárosnaményi járás – Deák Ferenc
Záhonyi járás – Kovács Lajosné
Esküt tettek az alaptörvényre a járási hivatalok vezetői hétfőn Budapesten a Millenárison
A kisvárdai járáshoz tartozó települések: Ajak, Anarcs, Dombrád, Döge, Fényeslitke, Gyulaháza, Jéke, Kékcse, Kisvárda, Lövőpetri, Mezőladány, Nyírkarász, Nyírlövő, Nyírtass, Pap, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tiszakanyár, Tornyospálca, Újdombrád, Újkenéz.
Durucz Gabi
Híreink 
