Nincsenek könnyű helyzetben a 8.-os tanulók családjai. És nem azért, mert kevés a lehetőség, hanem azért, mert a megváltozott oktatási rendszerben nehéz lehet első pillantásra eligazodni.
A szülőknek a gyermekeiket érintő, ha nem is életre szóló, de az életüket mindenképpen befolyásoló döntést kell hozniuk. Nehéz megítélni, mi a legjobb, de legfőképpen azt, mit nevezhetünk a legjobbnak. Hagyatkozhatunk a régi, megszokott személethez, vagy megismerjük az új lehetőségeket és azok szerint döntünk.
A mi időnkben gimnáziumba akart menni mindenki, néhányan mentek csak szakközépiskolába, akiknek gyengébb tanulmányi átlaguk volt a szakmunkásképzőt választották. Nem igazán volt még itt igazi jövőkép, inkább szólt arról, mi a szokás, a társadalmi “elvárás”.
Ma azonban más a helyzet. A Szakképzés 4.0 új utakat nyitott, és új lehetőségeket teremtett, ezzel megváltoztatva az egész középfokú oktatást.
Sorra veszem az iskolaválasztás szempontjából kitűzhető hosszútávú célokat, mert hiszem, hogy a teljes oktatási rendszer áttekintése nélkül nem lehet jó döntést hozni. Összehasonlítom a gimnáziumot, a technikumot és a szakképző iskolákat, előnyeivel, lehetőségeivel, rövid és hosszútávú céljaival.
Jól látszik az új rendszerből, hogy miket kell mérlegelnie a szülőknek és a tanulóknak, mielőtt a döntést meghozzák. Tudom, hogy a 14 éves korú gyermekeknél nehéz hosszútávú célban gondolkodni, de elengedhetetlen a jó döntéshez.
Figyelembe kell venni a tanuló eddigi tanulmányi teljesítményét, a tanuláshoz való szorgalmát, az érdeklődési körét, a kitartását, az önállóságát és legfőképpen, hogy reálisan, ténylegesen a felsőoktatás-e a cél. Ez utóbbi különösen fontos. Ugyanis, ha biztosan látszik, hogy a gyermek kitartó, szorgalmas, jó tanulmányi eredményei vannak, képes önállóan tanulni vagy akár már célirányosan készül a jogi, orvosi, kutatói, tanári pályára, akkor nem kérdés, neki gimnáziumba kell jelentkeznie.
De mi a helyzet azokkal, akik jól tanulnak, de nincs hasonló szándékuk? Vagy még nem tudják az irányt? Itt kell alaposabban látni a középfokú oktatási rendszert.
Eddig az volt a jellemző, hogy aki még nem tudja mi akar lenni és nincs különösebb érdeklődési köre, automatikusan gimnáziumba ment. Most ez komolyabb megfontolást igényel. A gimnázium érettségit ad és szinte kötelezően megkívánja, hogy a diák a felsőoktatásba menjen, hiszen a gimnáziumi végzettség munkakör betöltésére nem jogosít. Vagyis egy érettségivel szinte lehetetlen munkába állni.
Ezzel szemben a technikumban ugyanúgy megkapja az érettségit, de mellé 5. éven egy szakmát is, amivel dolgozhat.
Itt meg kell állnunk. A szakmák jegyzékét úgy alakították át, hogy jelentősen csökkentették a szakmák számát. A minőséget biztosítva, csak államilag elismert iskolák képezhetik, ezeket a szakmákat tanfolyamokon nem lehet megszerezni, ezáltal garantálva, hogy az adott szakma megítélése minőséget is jelent. Vagyis, ha valaki technikumot végzett, a szakmájában szakembernek számít, a fizetési besorolása ennek megfelelő lesz.
A technikum mellett szól az is, hogy a tanulók első két évben ösztöndíjat kapnak, majd tanulmányi munkaszerződéssel havi fizetést a tanulmányaik végéig. A duális szakképzés pedig garantálja, hogy a szakmát a duális partnerrel együttműködve tanulja meg. Persze felmerülhet a szülőkben, hogy én diplomás embert akartam nevelni mindig is a gyerekemből. Pont itt kell látnunk, hogy a technikum, a gimnáziumnál is nagyobb lehetőséget rejt.
A technikum elvégzése után a szakirányú felsőoktatás kapuja nyitva áll. Sőt. A tanulmányok beszámítása megannyi szakmában lehetséges lesz, így a felsőoktatásban eltöltött képzési idő szakmánként változóan lerövidülhet vagy a kötelezően megszerzendő kreditpontokat csökkentik, mert beszámítják a technikusi képzést.
Azt a lehetőséget is számításba kell venni, hogy a gazdálkodó szervezet örömmel fog munkát adni a gyakorlatát jól teljesítő tanulóknak, így a felsőoktatási tanulmányok alatt is biztosítva van a megélhetés. És azért gondoljunk bele, egy szakmáját értő, tudó ember, legyen az bármilyen szakterületen, mekkora kincs a munkaerőpiacon. A tanulók a technikumi képzésben a szakma gyakorlati részét a munka világában tanulják meg.
Összefoglalva: a tanuló 14 éves korától ösztöndíjat, majd a gyakorlati képzéséért munkadíjat kap a tanulmányai befejezéséig, érettségit és egyben egy elismert szakmát és a lehetőséget, hogy diplomát szerezzen. Bár meg kell jegyeznem, a német mintát látva, nem feltétlenül fogja megérni egy főiskolai diploma, mert a fizetésekben nagyobb különbség inkább a mesterképzés (egyetem) és a technikum között lesz. Már ma is látható a szakképzett munkaerő megbecsülése, de a szakképzés 4.0-val ez egy felfelé ívelő tendencia lesz.
Mi van azokkal a tanulókkal, akiknek nem elég jó a tanulmányi átlaga, a tanulásban nem kitartóak, nem elég szorgalmasak? 1998-tól dolgozom a szakképzésben, láttam a szakképzés múltját, a jelenét és a német mintát figyelembe véve, kicsit talán a jövőjét is. Hiszek abban, hogy vannak diákok, akiknek nehezebben megy a történelem, vagy a magyar, de olyan odaadással tudnak egy-egy szakterületben elmélyülni, mintha teljesen más emberről beszélnénk. Megjelenik a szorgalom, a kitartás, a tanuláshoz való hozzáállás megváltozik.
Érdemes átnézni alaposan a szakképző iskolák lehetőségeit. Az ösztöndíj 9. osztálytól közel kétszerese a technikumnak, ez azt jelenti, hogy amennyiben a tanuló bejár iskolába, havonta 16 100 Ft-ot kap a bankszámlájára, 10.-től pedig ez az összeg növekedhet is. Ráadásul sikeres vizsga esetén pályakezdési juttatást is kapnak a szakma megszerzésével.
Tehát a 3. év befejezése után szakmát kap, amivel azonnal munkába tud állni. A rendszer úgy van kialakítva, hogy a munka mellett, de akár továbbra is nappali tagozaton – vagyis választása szerint, de plusz 2 év alatt érettségi bizonyítványt tehetnek. Ami azért szükséges, mert az érettségi a társadalmi megítélés szerint egyfajta “minősítés” , de legfőképpen azért, mert ezzel neki is lehetősége lesz technikumot elvégezni vagy akár a felsőoktatásban tovább képeznie magát.
Rossz döntést nem tudunk hozni, mert a szakképző iskola és a technikum között a rendszer átjárhatóságát megteremtette a szakképzés 4.0. Azért sem tudunk rossz döntést hozni, mert jelen pillanatban nem szakmát választ a tanuló, hanem ágazatot, ami egy adott munka többféle munkakörét összefoglaló elnevezés, így a szakképző iskolában a 9. osztály végére, a technikumban 10. osztály végére elég lesz eldönteni, hogy melyik szakma áll hozzá legközelebb, vagy akár ágazatváltásra is lehetőség van.
Aki tehát már tudja, h pénzügyi, közgazdasági, mérnöki, egészségügyi, informatikai (ágazatok) stb. pályára szeretne menni, a legjobb választás a technikum. Az ITM által működtetett ikk.hu weboldalon meg is találja az ágazatokba tartozó szakmákat, a lakóhelyéhez legközelebb eső iskolákat és elolvashatja hogyan is néz ki jelenleg a középfokú oktatás, tájékozódhat a lehetőségekről.
Nyitott szemmel járjunk, mert a jövő nem egy döntésből áll ugyan, de a gyermekeink céljai eléréséhez az első lépést most tesszük meg. Ez pedig gondos törődést és tájékozottságot igényel.
Államilag támogatott OKJ képzésekről a www.szentbazilszakkepzo.hu oldalon részletesen tájékozódhat.
Jó iskolaválasztást!
Meskó Marianna
Szent Bazil Görögkatolikus Középiskola
Híreink 
