Pályázati azonosító: HAT-19-03-0403 - Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium. Tanulmányi kirándulás témája: Természeti értékek, a délszláv háború emlékezete, valamint a magyar tengermellék Horvátországban. Utazás időpontja: 2019.08.29-09.02. Pályázati azonosító: HAT-19-03-0403. Létszám: 35 (32 diák + 3 kísérőtanár).
A 11.a osztályommal nagy örömmel fogadtuk a pályázatunk pozitív elbírálását és óriási izgalommal vágtunk bele a horvátországi tanulmányi kirándulásunk előkészületeibe. A gyerekekkel és a szülőkkel közösen egy előkészítő óra keretein belül megbeszéltük a tanulmányi kirándulás célját, programtervét, útvonalát, részleteit, tudnivalókat, rövid kisfilmeket és kiselőadásokat néztünk és hallgattunk meg a program kapcsán. Áttekintettük a külhoni magyarsággal kapcsolatos tudnivalókat, különös tekintettel a meglátogatandó területre vonatkozóan. Röviden ismertettük a Trianoni-döntés előzményeit és következményeit, máig tartó hatásait.
Augusztus 29-én csütörtökön reggel 6:30 indult el velünk a busz a horvát határ felé. Udvarnál mentünk át a magyar-horvát határon és Nagybodolya település felé vettük az irányt. Nagybodolya egy drávaszögi 60-70 fős kis falu. Itt megtekintettük a település központjában álló helyi magyarságra jellemző csodálatos tájházat és a néprajzi gyűjteményt.
Nagybodolya után ellátogattunk a Kopácsi Rét Nemzeti Parkba. A helyi hagyományos építészeti elemeket felvonultató, mégis modern látogatóközpontban a nemzeti parkot bemutató kiállítást tekintettük meg, majd a bürühidakon (fapallókon) tettünk sétát a mocsaras terület felett és megcsodáltunk különleges élővilágát. Ezután Eszék felé vettük az irányt.
A Dráván átkelve érkezünk meg Eszékre, ahol valamikor az a török fahíd állott, amelyet Zrínyi égetett fel. Ez egyben a tematikus útvonalunk (A törökverő Zrínyi Miklós) első megállója is lett. Itt megemlékeztünk Zrínyi Miklósról és ez után tettünk egy sétát a történelmi belvárosban. A városban 1849 februárjában szabadságharcunk legnagyobb magyar veszteséggel járó ütközete zajlott. Eszék történelmi belvárosában felkeressük a várban Eszék óvárosát és annak főterét, a dzsámiból átalakított templomot, majd pedig a Ferences rendiek udvarában megtekintettük a bombatölcsérekből és puskahüvelyekből állított Krisztus feszületet. A főtéren megcsodáltuk a Szent Péter és Pál Nagytemplomot és a főbb nevezetességeket.
Második nap szállásunkat elhagyva kora reggel a Délszláv háborúban sokat szenvedett Valkóvár (Vukovár) városába látogattunk el. Itt első úticélunk a Magyar Ház épületéhez vezetett, melynél a helyi magyar lakosok nagy szeretettel fogatták csoportunkat. Elmesélték, hogy Vukovár a délszláv háború egyik ikonikus városává vált, melynek ostroma az európai modern történelemben Sztálingrád után a legborzasztóbb volt. A településen, ahol máig sok házon látni golyó és repesznyomokat, megtekintettük a városi kórház alaksorában kialakított háborús múzeumot, ahol eredeti helyszínen láthattuk, hogyan tartottak ki a város utolsó lakosai és védői az ostrom során. A gyerekekben és a kísérő tanárokban egyaránt mély benyomást keltettek a háborús szörnyűségek, melyeket kénytelenek voltak megélni a vukovári emberek.
Vukovár eleste után mintegy négyszáz embert hurcoltak el a szerb katonák, 263 embert kivégeztek az ovčarai táborban, amely eredetileg egy mezőgazdasági kombinát volt. Ellátogattunk az emlékhelyre is.
Vukovár és a délszláv háborús történések felidézése után a Szerémség egykori fővárosa Újlakfelé vettük az irányt, ahol a helyi vonatkozású magyar történelmi emlékeket idéztük fel. Megtekintettük Újlak várát, illetve a nándorfehérvári diadal keresztes seregeinek vezérének, Kapisztrán Szent Jánosnak az ereklyéit, aki a várban adta vissza lelkét a teremtőnek.
Újlakról két kis magyar településre vezetett tovább az utunk – Kórógyra és Szentlászlóra. A ‘90-es években sokat szenvedett magyarság az Árpád-kor óta él ezen a vidéken. A törökvészt és a modern háborúkat is átvészelte a Szentlászló és Kórógy, ahol erősen megfogyva, de még mindig kitart a magyarság - erről mesélt nekük a helyi honismereti vezetőnk, akivel bejártuk a két szlavóniai falut. Kórógyon a kultúrházban a helyi magyar diákok rövid hagyományőrző műsort adnak elő nekünk, majd ellátogattunk a református templomba is. Szentlászlóban a délszláv háborúról meséltek a helyi magyarok és a honismereti vezetőnk, itt szintén megtekintettük a település templomát is.
A tanulmányi kirándulásunk harmadik napján Horvátország fővárosába Zágrábba látogattunk el, ahol egy városnéző sétát tettünk a varázslatos belvárosban. Megtekintettük a Káptalandombon emelt Szent István székesegyházat, amelyet Szent László alapított. Itt láthattuk Szent László koronázási palástját. 1919-es újratemetése óta itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc nagyapja, Zrínyi Péter, valamint nagyanyja testvére, Frangepán Ferenc is, akiket a Wesselényi-összeesküvés miatt végeztek ki. A Káptalandombi városrészből átsétáltunk a Felsővárosba és megnéztük a Jellasics-teret. Ez után utunk tovább a Szent Márk-térre vezetett, ahol a horvát Szábor mellett láthattuk a Szent Márk templomot, rajta a zsolnai cserépből kirakott horvátországi és zágrábi városi címerrel.
A tanulmányi kirándulásunk negyedik napján a Kvarner-öböl magyar vonatkozásait fedeztük fel. Először Lovran ékszerdoboz óvárosában tettünk egy sétát és megtaláltuk azt a villát, ahol a híres festőművészünk Feszty Árpád hunyt el. A monarchia világa elevenedett meg előttünk a horvát tengerparton, hiszen Lovran, Fiume és Abbázia voltak a felkapott magyar üdülőhelyek a Kvarner öbölben.
Lovrani sétánk után újra buszra ültünk és egy rövid utazást követően a Fiuméhez tartozó Tersattoba (Trsat) látogattunk, felsétálunk Tersatto várába, amelyet a Frangepánok építettek a 13. században, amelynek várát a Frangepán család egyik ágának kihalásával előbb a Zrínyiek, majd a Rákócziak is megörököltek, ám e jogot nem tudták érvényesíteni. A vár után elsétáltunk a Tersattoi Mária búcsújáró templom kápolnájához, amely mind a mai napig őrzi a magyar hadihajók emlékét. "Az egész magyar hadiflotta itt parádézik a tersattói kápolna belső falán.".
Utunk tovább a Fiume történelmi belvárosába és kikötőjébe vezetett. A magyar időben épült itt a piac, a színház, és egyéb fontos épületek: a Kormányzói Palota, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székháza. Felkerestük a Baross emléktáblát is a Transadria épületének falán.
Fiume után ellátogatunk Abbáziába is. Abbázia minden villájához gazdag, sokszor nemesi származású magyar családok története fűződik. Ezen a gyönyörű tengerparti környéket tettünk egy sétát és felkerestük a Hotel Palace Bellevue-t, amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt. Emlékét tábla őrzi a szálloda falán.
Ennek az élményekben dús napnak a végén vacsora után szálláshelyünkön vetélkedőt szerveztünk a Rákóczi-emlékév kapcsán, különös tekintettel a szabadságharc déli végekhez való kötődéseire. Beszélgettünk és ismerkedtünk a helyi diákokkal.
Kirándulásunk utolsó napján csoportunk legkitartóbb tagjaival hajnalban kisétáltunk a Kvarner öböl partjára és megnéztük a napfelkeltét.
Szállásunkat elhagyva Varasd városa felé indultunk. Varasd mintegy 200 évig volt Horvátország fővárosa. Városnézésünk során felkerestük az Erdődyek várkastélyát és tettünk egy sétát Európa talán legszebb barokk belvárosában. Itt láthattuk a gyönyörű megyeházát, a székesegyházat és a gyönyörű városházát is.
Utazásunk utolsó állomása Csáktornya település volt, ahol megtekinthettük a „Zrínyiek sasfészkét”, a várkastélyt. Ez egyben a tematikus útvonalunk (A törökverő Zrínyi Miklós) utolsó megállója is lett. A várkastély körül egy gyönyörű park található, melyben felkerestük a Szent Jeromos szlavóniai származású szentünk szobrát. Majd ellátogattunk Zrínyi teljes alakos szobrához, ahol megemlékeztünk Zrinyí Miklós költő-hadvezérükről.
Határtalanul! Értékelő óra. A tanulmányi kirándulásunk után újra visszacsöppentünk az iskolai élet forgatagába. A felejthetetlen élményeket megosztottuk szüleinkkel, barátainkkal, iskolatársainkkal, tanárainkkal és az első osztályfőnöki órán értékeltük a kirándulást. Felelevenítettük a szép emlékeket, kivetítőn megnéztük a képeket és felidézzük a tanultakat. Megbeszéltük, hogy milyen útravalót adott nekünk ez a kirándulás a jövőt illetően. Végezetül készítettünk közösen egy szófelhőt, melyben megjelenítettük az osztályközösségünk élményeit, gondolatait a felejthetetlen horvátországi kirándulásunk kapcsán…
Köszönjük a felejthetetlen élményeket:
- Bethlen Gábor Pályázatkezelő Zrt. Határtalanul! programjának,
- Kisvárdai Tankerületnek,
- Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégiumnak,
- Csillagösvény utazási irodának
Híreink 
