2018. április 9-13. között a Várday Kata Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium hetedik évfolyamos tanulói tanulmányi kiránduláson vettek részt Erdélyben, a Határtalanul! program keretében.
Április 9. – hétfő, 1. nap
Hétfő reggel negyed hatkor a legtöbben már izgatottan várakoztunk a Sportcsarnok előtt. Hamarosan útra is keltünk az emeletes busszal Erdély irányába. Az osztály nagy része az emeleten ült hátul, így néha elég nagy volt a hangzavar. Először Kolozsvár felé vettük az irányt. Az út hosszú volt, de szerencsére gyorsan eltelt. Megnéztük a Mátyás szobrot, megtekintettük a Szent Mihály templomot. Ezt követően felkerestük a Szabók Bástyáját. Kis csapatunk ezután Mátyás szülőháza felé vette az irányt és már mentünk is a Botanikus Kertbe. Az egész kert tele volt gyönyörű virágokkal, de ennyi utazás után nem sok mindenkinek volt ereje körbe járni, így a többség leült a padra és csak nézelődött, beszélgetett vagy pihent. A kolozsvári megállónk végeztével elindultunk a szállásunkra, Szovátára. Este kilenckor értünk Szovátára. Mindenki elfoglalta a szobáját, lezajlottak a „stip-stop, ez az én ágyam” viták és elmentünk vacsorázni. A finom vacsora elfogyasztását követően fáradtan tértünk nyugovóra.
Április 10. – kedd, 2. nap
A kiadós reggeli elfogyasztását követően elindultunk Segesvárra. A rengeteg színes ház között hatalmas tornyok húzódtak. Az egyik ilyen torony az Óratorony volt. A 64 méter magas toronyba kisebb helységek vannak, amikben különféle kiállítások tekinthetőek meg. A legfelső szinten az a gépezet található, ami lehetővé teszi az óra működését. A toronyból lenyűgöző kilátás nyílik az egész városra. Az Óratorony után elindultunk a várhoz. A várhoz felfelé 175 lépcsőfok vezetett.A tartalmas segesvári délelőttöt követően elfogyasztottuk ebédünket, majd Székelyudvarhely felé vettük utunkat. Itt megnéztünk az Emlékezés parkját és a Milleniumi emlékművet. Haza fele úton filmet néztünk, így gyorsan eltelt az út. A szálláson gyorsan megvacsoráztunk, aztán mindenki vagy a társalgóban vagy kint a szálloda zárt udvarán töltötte az idejét. Sokan voltunk kint az udvaron és beszélgettünk.
Április 11. – szerda, 3. nap
A szokásos reggeli készülődést követően elindultunk Parajdra, a sóbányához. A bányába busszal vittek le bennünket. A kb. 10 CO-os bánya falai nagyrészt sóból voltak. A barlangban volt akadálypálya a nagyobbaknak, a bátrabbaknak és volt egy hatalmas ugráló vár és egy trambulin is a kisebbeknek, meg persze néhány hinta és pad az unatkozóknak. Ebéd után elmentünk Korondra, ahol megnézhettük, hogy hogyan készítenek taplógombából különböző dolgokat, mint pl.: kalapot, kistáskát, hűtőmágnest vagy akár telefontokot. A folyamat elég nehéznek tűnik, de annál szebb eredménye lesz. A szálláson vacsora után székely vicceket meséltünk egymásnak.
Április 12. – csütörtök, 4. nap
Az ismét finom reggelit letudva elindultunk a Gyilkos-tó felé. Az oda vezető úton filmet néztünk. Minél közelebb értünk a Gyilkos-tóhoz annál gyönyörűbbé vált a táj, így sok-sok kíváncsi szempár tapadt a busz ablakára. Hatalmas fenyvesek, kicsi patakok és bizony hó. Igen, itt még valahogy nem olvadt el, de ettől függetlenül több mint 25 C fok volt a hőmérséklet. A Gyilkos-tónál gyönyörű látvány tárult elénk. A tó vize kicsit meg volt emelkedve, ugyanis a rönkök alig látszódtak benne, de ettől függetlenül nagyon szép volt. Ezután visszamentünk a szállásra megebédelni, majd egy kis pihenő után elindultunk a szállás közelében lévő Medve-tóhoz. Volt ott egy kisebb játszótér, amit nagy örömmel vettünk birtokunkba. A szabadidő kellemes eltöltését követően a szálláson elfogyasztottuk az utolsó vacsoránkat. A vacsorát követően rendeztünk egy kisebb táncos mulatságot, sok-sok zenével és rengeteg jókedvvel. Mindenki kedvére válogathatott a kedvenc dalai közül, táncoltunk és jól éreztük magunkat. Ez volt tehát röviden a „búcsú bulink”.
Április 13. – péntek, 5. nap
Elfogyasztottuk utolsó reggelinket a szálláson. Miután bepakoltuk a bőröndöket, és búcsút vettünk a szállásadóinktól indultunk is Nagyszalontára. Kb. 4 órás út végén megtekintettük Arany János szülőházát. Nagyszalonta után Nagyváradra indultunk. Nagyváradon egy hatalmas sétát tettünk a Sebes-Kőrös partján és a belvárosban. A nagyváradi barangolásunkat követően Kisvárda felé vettük az irányt.
Hogy hogyan éreztem magam az erdélyi kiránduláson? Miként láttam a mögöttünk lévő dolgokat?
Az erdélyi tanulmányi kirándulás alkalmával hatalmas élményben volt részem. Sok mesés tájat láthattam, és rengeteg közös élményt szereztem az osztálytársaimmal együtt. A szállás otthonos volt és kényelmes. Az ételek is finomak voltak, főleg a reggelik, kivéve a menta teát, de hát ízlések és pofonok, nem igaz?
Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a kiránduláson is és remélem, hogy akik jövőre fognak menni, azok is ugyan ilyen élményekkel fognak haza térni!
Klicsu Rozi
7/A
Várday Kata Református Iskola
Híreink 
