A csoda pedig 2017. március 30-án, csütörtökön este megszületett. Ezen a napon tartotta a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola a gálaestjét.
Öt órára a Művészetek Háza színházterme zsúfolásig megtelt vendégekkel. Dr. Papp Tibor parókus atya köszöntője után Bartusné Havas Zsuzsanna igazgató asszony, műsorközlő, színpadra szólította az intézmény dolgozóit, akik nélkül az est nem jöhetett volna létre. Munkáját Dr. Pappné Petrasevits Anasztázia segítette. A rendezvényünket a szülőkön, rokonokon, ismerősökön kívül megtisztelték kisvárdai, nyíregyházi intézmények vezetői, társadalmi, civil és egyházi szervezetek képviselői. Örömmel tölt el bennünket, hogy e számunkra nagyon fontos eseményen személyesen köszönthettük Dr. Seszták Miklós urat, nemzeti fejlesztési minisztert és Leleszi Tibor urat, Kisvárda város polgármesterét is.
„Arcomon a mosoly szívemből virágzik,
s tudom, ha mosolygok, más szíve sem fázik.” (Aranyosi)
Mosolyból, szívből áradó szeretetből nem volt hiány, a produkciók láttán el-elhomályosultak a szemek a meghatottságtól. A 19 produkció gazdag képet adott növendékeink sokszínű érdeklődéséről, s arról a munkáról, amely segít a csodát észrevenni, megélni és másoknak átadni. A csodát erősítette további három produkció, melyben pedagógus kollégák és volt diákjaink működtek közre. A közösségi oldalakat már bejárták az est képei, s magukért beszélnek. Az óvodások műsorától elolvadt a néző, az iskolások előadására rácsodálkozott, mennyire ügyesek és tehetségesek. Különleges és igényes táncok, drámajátékok, lakodalmas, kick-boksz, énekkar, gitárjáték, jelbeszéd és pantomim tette színessé az estét. A költemények tiszta lelkű tolmácsolói segítették a produkciók közötti áthangolódást.
Böjti időszakban vagyunk, lelkünkben készülünk a görögkatolikusok legnagyobb ünnepére, a Feltámadásra. Ez adta a gála keretét. A nyitó költemény a csodáról, a szeretet továbbadásáról indított el a nézőkben gondolatokat. A Megváltó pantomim a csoda beteljesüléséről: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” ( J,3.16)
Az est koronája a zárókép volt. A színpadon együtt volt az intézmény valamennyi tanulója és dolgozója jelezve az összefogást, egységet: mert „Mindannyian mások vagyunk, (még) jó hogy van néhány közös dalunk.” (Bródy)
Szegediné Godek Margit