Rendhagyóan alakult iskolánkban a márciusi hónap, hiszen gálára készültünk. Igyekeztünk minél több időt a gyakorlásra és az újabb ötletek szövögetésére fordítani. A műsort úgy állítottuk össze, hogy tükröződjék belőle az iskola értékrendje, arculata, az osztályok egyénisége.
Az 1912-es stockholmi olimpiát Pierre de Coubertin művészeti versennyé, akarta formálni. Elképzelése szerint öt kategóriában – irodalom, építészet, szobrászat, festészet és zene – lehetett versenyezni, eleddig nem látott, sport témájú művekkel. A Teichmann gála nyitóképben őt idéztük, Óda a sporthoz című verséből Csubák Ramóna és Csintalan Dávid adtak elő részleteket.
Vidám, színes, jó hangulatú produkciókkal léptek színpadra diákjaink. Nagy örömmel fogadtuk régi tanítványaink műsorait. Az iskola tantestülete által összeválogatott, színes zenei, táncos, irodalmi repertoár szép számú nézőközönséget vonzott a színpad elé.
Sokoldalú tehetségünket mutatja, hogy néptánc, keringő, latin tánc, drámajáték, ének, vers, freestyle, zongora játék, moderntánc, tornagyakorlat, versenytánc, szergyakorlatok: buzogány, bot, labda fogadta az érdeklődőket.
A zene remek volt, a lábak pontosan lépték a koreográfiát (lassú – lassú – gyors – gyors vagy éppen oldal – kereszt – oldal – zár), az arcokon mosoly ült! Nem csak a táncosokén, hanem a büszke szülőkén, testvérekén, barátokén és tanárokén! Feledhetetlen élmény volt.
Kovács Bartha Stefánia