Iskolánk alsós munkaközössége tavaly szeptemberben hagyományőrző programot indított, melynek keretében akkor a szüreteléssel, a szőlő feldolgozásával kapcsolatos munkálatokat elevenítettük fel.
Ez évben folytatva a megkezdett programot, szeptember 18-án lekvárfőzéssel egybekötött Szilvanapot tartottunk. Előző nap délután már megkezdődtek az előkészületi munkák. Szilvamagvalás közben jó hangulat kerekedett, a gyerekek népdalokat énekeltek, megismerkedhettek a gyümölcs sokféle felhasználási módjával.
Másnap már korán reggel, a hagyományoknak megfelelően, termetes rézüstbe került a ledarált szilva. Szülők, gyerekek, pedagógusok egymást lelkesítve, órákon át felváltva kavargattuk, hogy oda ne égjen. Ebéd után végre megkóstolhattuk a vöröses színű, finom ciberét! A legtöbb gyermek eddig csak a szó jelentését ismerte, most azonban a lekvárfőzési folyamat részeseként, vidáman kanalazták az ízletes csemegét.
A kavarási kedv később sem lankadt, sőt, a hangulat még tovább fokozódott. A kis első osztályosok kezdésével közösen elénekeltük a ”Hull a szilva…” kezdetű népdalt, majd a néptáncos pedagógusaink vezetésével táncházi mulatságban volt részünk. A lekvár azonban késő estére készült el, amit már csak a tanító nénik vártak meg. A munka megérdemelt gyümölcsét, a szinte fekete színű, finom illatú és ízű „Refis lekvárt” másnap kóstolhatták meg a „kis munkások”, de jutott a vendégeknek is egy dekoratív kötözéssel lezárt és szépen felcímkézett kis üveggel.
Az egész napos szilvakavarás közben azt is „kifőztük”, hogy jövőre milyen hagyományt elevenítünk fel, továbbadva így elődeink szokásait az ifjúságnak.
Alsós Munkaközösség
Híreink 
