Szeptember 6-án a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium 13. a osztálya elindult a békési Mezőberény tradicionális nosztalgiatáborába. Mint tudjuk, a nosztalgia vágyakozást jelent az elveszett, elmúlt dolgok iránt, bár utóbb kiderült: számunkra korántsem tartogatott mélabús pillanatokat a diákrandevú.
Pénteken reggel nyolckor indultunk, majd dél környékén érkeztünk meg. Egy óra múltával városlátogatáson vettünk részt, ahol részletesebben is felfedezhettük Mezőberény nevezetességeit. Közöttük elsőként a Fortuna teret ékesítő Barátság szobrát; majd a híres Baudelaire-vers (Egy dög) ihlette Varga Imre alkotta, fémes ridegségében is tündöklő és különleges szobrot. Ezután még számos emléktáblát és műalkotást megnéztünk: a Petőfi-portré által híressé lett Orlai Petrics Somáét; a Málenkij robot mementóját az evangélikus templom kertjében, valamint Bak Mihály mellszobrát, aki az orvostudomány kiemelkedő alakja volt.
Este a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium aulájában mutattuk be programunkat „Az Arany nálunk” címszó alatt, többek között prezentáció formájában. Az első napon még tartottunk az új arcoktól, de az éjszaka folyamán barátságok alakultak ki, köszönhetően a karaoke estnek és a közös mulatozásnak.
Másnap a szokottnál korábban tettük ki lábunkat a puha ágyból, mivel Nagyszalontára indultunk, Arany János szülőhelyére. Koszorút helyeztünk megemlékezésül Arany János szobrának talapzatára, majd szemtanúi lehettünk a Családi körből megismert, esténként minden bizonnyal feketén bólogató eperfának (Arany-porta). A költő egykori szülőházának helyén felépített korabeli házban információkat kaptunk a XIX. században létező használati és dísztárgyakról, hagyományokról. Találkoztunk még – természetesen szobor formájában – Zilahy Lajos íróval és Sinka István költővel, Kulin György csillagásszal, és legvégül a Petőfi-rajzról is ismert Csonka-toronnyal.
Az este folyamán vegyes csoportokat alkottunk, ahol jobban megismerhettük a többi „aranyos” diákot. Ügyességi feladatokat kellett elvégeznünk, amiken nagyon jókat mulattunk.
Az utolsó napon reggel vetélkedőn vettünk részt, itt kérdéseket tettek fel nekünk az előző napokon látottakról, itt nyerhettük el Az éjszaka hercege, esetleg királya címet.
Végül, de nem utolsósorban mindenképpen említést érdemelnek versenysikereink. A Besi első helyezést ért el mind röplabdában, mind fociban (a fiúk az egriekkel szövetkezve nyertek), valamint dobogós helyezést ért az Arany-program prezentációnk.
Talán sokak egy életre szóló barátságot kötöttek új társaikkal, melyet nem felejtenek el. Ahogy Arisztotelész mondta egykor: „Barátok nélkül senkinek sem lehet kedves az élete, még ha minden egyéb jóban része is van.”
Móré Alexandra 13.a