Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének illetékes kormányközi bizottsága 2011. novemberében vette fel a táncház módszert a szellemi kulturális örökségének listájára. A testület a "Legjobb megőrzési gyakorlatok" regiszterébe vette fel a táncház módszert, amely a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje.
Dr. Vofkori Máriának, a Rétközi Múzeum igazgatónőjének köszönhetően Kisvárdán is teret nyert ez a szórakozási forma az elmúlt években. A résztvevőktől aktivitást igényel, közösségi élményt ad, ezáltal közösségeket teremt. Tradíció, kultúraőrzés, a néptánc, a népzene, a népi kultúra iránti tisztelet, szeretet, élmények, érzelmek, hangulatok - ez korunk táncháza.
Múzeumpedagógiai foglalkozásként a kisvárdai fogyatékkal élő embereknek is lehetőségük van mindezek megtapasztalására az Új Széchenyi Terv TÁMOP.3.2.8.B/1-2012-0016 pályázati program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.
Legutóbb május 28-án a Kistérségi Szociális Szolgálat Fogyatékos Személyek Nappali Ellátásának intézményében hódolhattak a néptáncnak Gyüre Tamás és Gyöngy Ilona néptáncpedagógusok vezetésével, ezúttal zenekari kísérettel. Fantasztikus hangulatot teremtett játékával Rőmer Ottó prímás, hegedűművész, a Nyíregyházi Főiskola nyugalmazott népzenetanára, adjunktusa, Bíró István művésztanár, a Nyíregyházi Főiskola oktatója és Mózer Csaba népzenész. Egy-egy ilyen táncos összejövetel olyan művészetterápiás módszer is egyben, mely a sérült emberek belső lelki folyamataira hatva öngyógyító erővel rendelkezik.
Rőmer Ottó megfogalmazásában "...A táncház olyan kultúrára épülő szórakozási forma, amit nekünk meg kéne őrizni. Hogy mi magyarok vagyunk, ez nem attól van, hogy mi tudjuk döngetni a mellünket, hanem a magyar kultúrát tanulom és tanítom tovább, a magyar nyelvet ápolom, a magyar történelmet megismerem és a magyar népzenét ápolom, és ettől érzem magyarnak magam."
Dionné Dócs Mária
szociálpedagógus