„A sakkjáték egy tó, amelyben egy szúnyog megfürödhet, és egy elefánt belefulladhat.” - indiai szólásmondás. Hatvannégy fehér-fekete mező, sorok, vonalak, átlók, harminckét bábu….hihetetlenül sokféle helyzetet tud létrehozni. A sakkjáték fejlesztő hatása a gondolkodásra, a személyiség formálására, évszázadok óta ismert. Napjainkban számtalan kezdeményezés történt és történik a sakknak az óvodai, iskolai oktatásba való bevonására. A sakk nagy valószínűség szerint bekerül az új NAT-ba és készül hozzá keret- illetve kereszttanterv is, tantárgyi integrálhatóságát segítendő.
Jelenleg döntő többségben szakköri órákon foglalkoznak pedagógus sakkoktatók, szakképzett edzők, sakkozók a gyermekekkel, de a korábbi években is történt már kezdeményezés a sakkot „rendes” tananyagként beilleszteni az iskolai oktatómunkába.
Szem előtt tartva, hogy a gyermek lételeme a mozgás és a játék, lehetőség szerint mindkét tevékenységnek teret kell adni az iskolai foglalkozásokon, tanórákon. A sakk, mint játék, aktív közreműködést kíván, cselekvésre, gondolkodásra késztet. Nem véletlenül a legsikeresebb játékok ezekből a manuális közreműködésre és gondolkodásra késztető termékekből kerülnek ki (Rubik kocka).
A gondolkodásra késztető játékok alapot nyújtanak a kompetenciafejlesztéshez. Nagyszerűségük abban rejlik, hogy játékos módon jutnak a gyerekek új ismeretekhez, és közben számos képességük is fejlődik. A sakk fejleszti a problémamegoldó gondolkodást, az előrelátást, hiszen a játékosnak számba kell venni a lehetséges lépéseket, és ki kell gondolnia, hogy ezek közül melyik lesz a legjobb az adott állásban, melyiket kell megtenni a győzelem érdekében.
A tanulási zavarokkal küzdő gyerekek esetében új lehetőségeket jelenthet a sakk, hiszen oktató munkánkban meg kell találnunk fejlesztésükhöz a leginkább megfelelő módszereket. A tehetséggondozás nem korlátozódhat kifejezetten az úgynevezett hagyományos értelemben vet “jó tanuló”gyerekekre, hozzá tartozik azoknak a gyereknek a fejlesztése is, akik nem az iskolai követelményeknek megfelelő képességekkel, illetve motivációkkal rendelkeznek. A sakktanítás óvodáskorban a tanulási zavarok kialakulási esélyeit csökkentheti. A valamiféle zavarral küzdő gyermekek későbbi életéhez olyan segítséget kaphatnak ezáltal, amivel zökkenő mentesebben kezdhetik el az iskolai életet. A jó iskolakezdés sorsdöntő lehet; akár egész életre szóló élményekhez juttatja a gyermeket, hogy szeret-e majd tanulni, vagy azt, hogy az életében hogyan találja majd meg a helyét a munka világában, a társadalomban.
A sakkoktatást végző óvodákból kevesebb éretlen, vagy részképesség zavarokkal küzdő gyermek kerül iskolába. Az iskoláktól kapott visszajelzések ugyanezt a tényt erősítik meg. Óvodában, kisiskoláskorban a sakkal közvetlen kapcsolatba kerülő gyermekek játékos cselekvés/cselekedtetés közben tapasztalatokat szereznek, élethelyzeteket hoznak létre, észrevétlenül tanulnak, feldolgozzák élményeiket, oldódik szorongásuk. Hiszen ebben a korban a játék az a tevékenység, amely a gyermekek számára természetes létforma és minden szellemi és fizikai tapasztalat forrása.
A tanulási zavarokkal küzdő gyerekek magas szinten rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek szükségesek az alkotó gondolkodáshoz.
Az alább felsorolt tulajdonságok potenciális erősségként írhatók a TTZ-s gyerekek javára:
- különleges készség útvesztők, rejtvények megoldása
- magas absztrakciós készség
- kiváló matematikai gondolkodás
- jó vizuális memória
- erős képzelőerő
- magas kreativitás
- komplex kapcsolatok és rendszerek megértése
- átható éleselméjűség
- különlegesen jó geometriában és természettudományokban
- könnyen felfog metaforákat, analógiákat
- jó problémamegoldó készséggel rendelkezik
Nem csoda tehát, hogy a sakkjáték nagyon gazdag tárháza lehet a tehetségfejlesztés tekintetében. Gyarmathy Éva szavaival élve: „Nem a hiányzó képességekre kell koncentrálni, hanem a magas színvonalú képességekből kiindulva a különböző képességek integrálását, a teljes agy használatát kell megtanítani. Akinek a verbalitása fejlett, annak a baltekei területről indul a fejlődése. Akinek a jobbtekei funkciói fejlettek, az ahhoz kapcsolódó képességeket felhasználva juthat előbbre. Bármely fejlesztés ugyanakkor tehetséggondozás is lehet, ha a tananyag kiterjesztését vállalja.”
A tehetséges tanulási zavarral küzdők potenciális gyengeségei, leginkább fejlesztésre szoruló területek:
- nehézségei lehetnek: sima memorizálással, számolással
- gyengén teljesíthet időhatáros tesztekben
- lehet szétszórt, figyelmetlen
- a házi feladatokat elfelejtheti, vagy gyenge színvonalon teljesíti a munkát
- először cselekszik, aztán gondolkodik
- lehet, hogy szórakozottan firkál óra közben, ahelyett, hogy figyelne
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
- Ok-okozati összefüggéseket tudnak felfedezni.
- Kialakul az elemi kombinatív képesség.
- Feladatmegoldásokban többféle megoldásra törekszenek.
- Összehasonlítanak mennyiségeket.
- A tízes számkörben számolni tudnak.
- Figyelmesebbek, fegyelmezettebbek, van önkontrolljuk.
- Eligazodnak a térben és felismerik a térbeli állások helyzetének irányait.
- Képesek alakzatokat, tárgyakat, tulajdonságaik szerint válogatni.
- Megnövekszik emlékezeti kapacitásuk.
- Megjelenik a szándékos felidézés.
- Növekszik a kreativitásuk, nyitottabbak az újszerű, eredeti ötletekre, gondolatokra.
Szilágyi Péter, A sakk képességfejlesztő hatásainak kutatása külföldön és Magyarországon című cikkében írja: „A sakk megtanít a kulturált viselkedésre, a versenyhelyzethez történő alkalmazkodásra, a feszültségtűrésére. Az otthonról vagy más közösségből hozott devianciák felismerése és kijavítása itt természetesen erőszak nélkül történik. Éppen ezért nagy jelentőségű, hogy a kisgyermekkori sakkozással – mintha csak valamiféle varázspálca lenne – javítani lehet ezen a helyzeten. Olyannyira, hogy már-már úgy tetszhet: a sakkot szinte az iskolába menő gyerekek előkészítésére találták ki. A játékos tevékenység ugyanis erőteljesen gyorsítja a pszichikai és akarati folyamatok fejlődését, és fejleszti azt a képességet, hogy az órákon elhangzottakat a gyerek feldolgozza. A játékban szerzett tapasztalatok segítségével könnyebben meg lehet érteni másokat, s könnyebb előrevetíteni leendő cselekedeteinket, valamint számot vetni tetteink következményeivel.”
Csörsz Ferenc sakk-oktató,
a Magyar Sakkszövetség elnökségi tagja
Híreink 
