Kisvárda Város Honlapja

Január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánították annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnuszt.

Szövegét mindenki gyermekkora óta ismeri, hamarabb megtanuljuk, mint értenénk, hisz oly gyakran énekeljük nemzeti ünnepeink alkalmával, miséken, istentiszteleteken, továbbá olyan sporteseményeken, ahol nemzetünk sportági képviselőinek szoríthatunk. Ma 202 évvel ezelőtt, egy olyan gyönyörű remekmű íródott, amit azóta is meleg szívvel őrzünk, szavalunk és éneklünk.

Tettük ez utóbbit is a városi ünnepség kezdeteként, január 22-én délelőtt a Városháza nagytermében, majd Leleszi Tibor, Kisvárda város polgármestere mondta el ünnepi beszédét méltatva magyar kultúránkat és a díjazottakat is.

Évek óta hagyomány már városunkban, hogy a Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete által odaítélt Virágh Ferenc városi szakmai kitüntetést, a magyar kultúra napján adjuk át. Ez a városi elismerés azoknak a magánszemélyeknek adható, akik huzamosabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet folytattak és teljesítményt értek el Kisvárda kulturális értékeinek teremtésében, megőrzésében, gazdagításában.

Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete döntése alapján,

2025-ben Virágh Ferenc-díjas: SZILÁGYI ZOLTÁNNÉ.

Szilágyi Zoltánné, mint Váradi Magdolna, 1947. április 3-án született Kisvárdán. Általános iskolai tanulmányait a Kodály Zoltán Általános Iskolában kezdte, majd középiskolásként a Császy László Gimnáziumba járt. Érettségi után a nyírtassi községi Művelődési Ház vezetőjeként kapcsolódott be először a közművelődés, a népművelés szerteágazó feladataiba. Amatőr színjátszóként is szerepelt, sőt a Maklári Béla által filmre vitt, Gárdonyi Géza A parasztlány című művének filmes változatában ő játszotta a női főszereplőt.
Hét év gyermekgondozási távollét után pályát módosított, és a Kisvárdai Városi Kórház laborasszisztenseként a véradó állomáson folytatta munkáját, mert így többet lehetett a családjával. 1981-ben hematológiai szakasszisztensi képzettséget szerzett.
Az egészségügyben eltöltött tíz év után 1985-től a Kisvárdai Városi Művelődési Központ közönség- és műsorszervezője lett, majd 1987-től népművelőként, az ének-zene, tánc szakterület felelőse. 1991-ben szerzett szakirányú diplomát népművelőként, majd népijáték-néptánc oktatói és a mazsorett oktatói tanfolyam valamennyi szakágát elvégezte.
Folyamatosan bővítette a tudását szakmai továbbképzéseken, tanfolyamokon, de autodidakta módon is elsajátította azt ami érdekelte, aminek hasznát vehette a hivatásában. Mert ő valóban egy életre szóló hivatásnak, és nem munkának, kötelezettségnek tekintette azt a pályát, amit választott.
Munkabírása, szorgalma, a rendezvények lebonyolításában vállalt tevékenysége legendássá tette alakját. Sikeresen teremtett és tartott fent kapcsolatokat, amelyek vitathatatlanul eredményessé tették munkáját.Ötletgazdája volt számtalan kulturális eseménynek, melyek közül csak néhányat említünk: Határok Nélkül Együtt, Megyei Rock Zenekarok Találkozója, Kisvárdai Kifutó, Tavaszi Művészeti Hetek. Ezek a rendezvények a mai napig kedves és meghatározó emlékeket, élményeket nyújtottak Kisvárda és a környék lakóinak.
1990. februárjában, egy Kisvárdán korábban soha nem látott kezdeményezésbe fogott: új művészeti csoportot alakított jó mozgású lányok számára. „A mazsorett csoportot annak idején hézagpótlónak szántuk, mert meglehetősen nehéz volt az itteni fellépések örökös egyeztetése az akkor még a megyében egyetlen nyíregyházi csoporttal.”- emlékezett vissza a kezdetekre egy korábbi interjúban Magdi néni. Úttörő munka volt ez a javából. Nem volt koreográfia, zenei alap, csak egy tucat ajándékba kapott egyenruha és a hatalmas lelkesedés. A menetelő, botforgató kisvárdai lányoknak stilizált „bocskais”, huszárruhás viseletet álmodott, és mellette a magyaros koreográfiával is igyekezett gazdagítani a műfajt, ami kétségtelenül egyedivé és sikeressé tette őket. Az emberöltőnyi idő alatt a mazsorett csoport nemcsak Magyarországot és Európát járta be, de Izraelben is három alkalommal léphetett fel. A csoport kiváló kapcsolatot ápol Kisvárda testvérvárosaival. Visszatérő vendégként rendszeresen szerepelnek Törökországban, Erdélyben, Szlovákiában, ez utóbbi helyeken a magyarlakta területeken. A mazsorett csoport tagjai látták Párizst, Velencét, Nápolyt, Milánót és Rómát is. Mindezt Magdi néni lelkes szervező- és pedagógiai munkájának eredményeként.
Ahhoz, hogy ilyen eredményesekké váljanak, és ilyen sikereket tudhassanak maguknak, feltétlenül szükség volt Magdi néni töretlen hitére és vállalkozó szellemére. Itt minden kezdeményezés újdonság volt a javából, akárcsak a csoport elindítása. Előre vinni az ügyet, és megvívni a kételkedőkkel, az óvatosakkal a harcot, sokszor emberfeletti küzdelmet kívánt, de ő soha nem sajnálta az energiáját.
Ilyen kihívás volt a Magyar Fúvószenei Szövetség által 1995-ben bevezetett nemzetközi pontozás szerint a Mazsorett Csoportok Minősítésének lehetősége. A kisvárdai csoport azonnal bevállalta ezt a megmérettetést, és nyomban megkapta az akkor legmagasabb, arany minősítést. Majd újabb és újabb kihívások következtek Szilágyiné Magdi pályáján. Kisvárda volt a házigazdája az első Országos Mazsorett Fesztiválnak 1999-ben, amelyet ő szervezett meg.
A minősítő versenyeken a mazsorett csoporttal rendszeresen részt vesz, ahonnan a felnőtt korcsoport mindig kiemelt arany diplomával tér haza. Több magyar bajnoka van a mazsorettekből kinőtt, kiágazó twirling szakosztálynak. Sőt azon ritka csoportok egyike, ahol nemcsak kislányok és tinédzserek, hanem felnőtt lányok is „csatasorba” állnak. Bár a tánccsoportban a fellépők korának előre haladtával óhatatlanul bekövetkezik a fluktuáció, ez nem veti vissza annak működését, mert mindig vannak új tagok. A csoport eredményességét mutatja, hogy 2016-ban már kilencedik alkalommal szerezték meg a „KIEMELT ARANY” -legmagasabb szintű minősítést.
Szilágyi Zoltánné a Mistral Mazsorett Csoport művészeti vezetője és a Kisvárdai Mistral Ifjúsági és Szabadidő Egyesület alapítója és elnöke. Emellett alapító tagja az 1994-ben létrejött Magyar Fúvószenekari és Mazsorett Szövetségnek, valamint a 2004-ben alakult Magyar Twirling Szövetségnek is. Szilágyi Zoltánné háromszor, 2011-ben Mezőkövesden, 2012-ben és 2015-ben Budapesten kapta meg a legjobb koreográfiáért járó arany mazsorett szobrocskát.
Pedagógiai célkitűzése: az egészséges életmód szemléletének és a rendszeres mozgásnak a népszerűsítése, továbbá a magyar kultúra ápolása. A csoport koreográfiáit maga szerkeszti, melyben színes motívumokat jelenít meg, úgymint a magyar tánc, a cigány tánc lépéseit és művészi mozgásformákat. Nemcsak pedagógus, népművelő, hanem a lányok „második anyukája” is, hiszen a fellépések, külföldi utak alkalmával sokszor kellett gondoskodni a lányok biztonságáról. Ha szükséges volt, akkor vigasztalta őket, de olykor-olykor őszintén és szigorúan elmondta véleményét, mert ezzel is óvni, védeni akarta tanítványait. Mazsorettjeiből több híres előadóművészt, testnevelő tanárt, felelősségteljes felnőtteket nevelt ki az elmúlt évtizedek alatt, és ami a legfontosabb, hogy többen az alapító tagok közül a saját lányaikat hordják vissza Magdi nénihez mazsorett utánpótlásnak. Ezt mindenképpen tekinthetjük a bizalom és a megbecsülés jeleként, s ő méltó erre a bizalomra.
Nevéhez fűződik a ’90-es években a mazsorettek zászlóforgató produkciójának népszerűsítése, bevezetése és versenyszámként történő felvétele, hiszen addig ez a műfaj nem volt jelen Magyarországon a mazsorettek világában. Szintén hozzá kötődik a Kisvárdai Fúvószenekari és Mazsorett Fesztivál című nagyrendezvény elindítása, melyet 2016-ban negyedik alkalommal rendezett meg, nagy sikerrel. A fesztiválokra külföldi és magyarországi fúvószenekarokat, mazsorett csoportokat hívott meg és a bemutatkozásuk mellett megszervezte a minősítésüket is.
Az elmúlt 35 év nem ment gördülékenyen, hiszen Magdi néni szavaival élve: „Hosszú és eseménydús, sokszor göröngyös út vezetett a máig. Nehézségeket, örömöt, bánatot, olykor megrázó élményeket egyaránt hoztak az elmúlt évek, évtizedek. Néha a kabaré, másszor meg a tragédia határát súrolta egy-egy meg- és átélt kalandunk. ” Ám mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy megérte megalapítani a csoportot a kilencvenes évek elején, hiszen még együtt vannak, dolgoznak és szép sikereket érnek el.
Szilágyiné Magdi néni mind a mai napig az ifjúságnak is példát mutató energiával, fiatalos lendülettel, lelkesedéssel oktatja, neveli a Várda Mistral ISE Nyírzem Mazsorett Csoport tagjait. Munkáját 2022-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Civil Díjjal jutalmazták.

Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete döntése alapján,

2025-ben Virágh Ferenc-díjas: FARAGÓ SÁNDOR.

Faragó Sándor kántor, karnagy 1982-ben született Miskolcon. Tanulmányait itt végezte az alapfoktól a diplomáig. Már gyermekkorában közel került a zenéhez, még 14 éves sem volt, amikor már a templom orgonáján kísérte a gyülekezet éneklését.
2013-ban került Kisvárdára a római katolikus gyülekezethez kántorként, ahol hamar bekapcsolódott a város zenei életébe. Megszervezte a Solers katolikus énekkart, átvette az Arcadelt Kamarakórus vezetését, mely azután létszámában jelentősen bővült.
Többször is sikerrel szerepelt Miskolc különböző zenei fesztiváljain, az Arcadelt Kórus közreműködött a Miskolci Egyetem keretében végzett karnagyi vizsgáján is. Évről-évre a kórus repertoárján egyre nagyobb lélegzetű művek szerepeltek, melyek már alkalmassá váltak szimfonikus zenekari kíséretre is.
2014-ben alapító tagként részese lett a Kisvárdai Férfidalárda megalakulásában, amely szakmai vezetésével látványos fejlődésen ment keresztül, és Siófokon kiemelt arany minősítést ért el. A Kisvárdai Férfidalárda több nagyestés koncertet valósított meg, részt vállal Kisvárda ünnepeinek méltó megrendezésében.
2014-ben, az ő szakmai vezetésével fogtak össze Kisvárda működő kórusai, és az Egri Szimfonikusok közreműködésével mutatták be Karácsonyi Koncert keretében Puccini Messa di glória című művét. A próbák eredményeként alakult meg a Kisvárdai Fesztiválkórus, amely a koronavírus járványig a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a MÁV Szimfonikus Zenekar közreműködésével évente dupla karácsonyi koncerttel örvendeztette meg városunk zeneszerető közönségét. Több hazai ősbemutató fűződik a nevéhez. 2017-ben Mennyből az angyal karácsonyi műve már saját alkotói tevékenységét jelenítette meg. A Kisvárdai Arcadelt és a Miskolci-, illetve MÁV Szimfonikus Zenekarok együttműködése hozta létre a Húsvéti Koncert sorozatot, melyet nagyhét csütörtökén hallhatott Kisvárda templomaiban városunk lakossága.
2020-ban alkotta meg a Trianon Múzeum felkérésére 12 dalból álló nagyzenekarra és kórusra álló TRIANON gyűjteményt, melyet neves előadókkal rögzítettek és juttattak el minden általános és középfokú oktatási intézménybe. Utóbbit 2023-ban a Kisvárdai Férfidalárdával mutatták be a Nemzeti Összetartozás napjára emlékezve a Városi Konferencia Központban. Szakmai vezetésével az Arcadelt Kórus és a Kisvárdai Férfidalárda messze vitte és viszi városunk hírnevét határainkon innen és túl is.
Oktatóként a Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium Általános iskola, Kollégium és Óvoda tanáraként vezeti a Szent László Kicsinyek Kórusát, mellyel rendszerint arany és ezüst minősítést ér el a szakmai versenyeken. A Kicsinyek Kórusa rendszeresen részt vett a karácsonyi koncerteken. Az iskola városi ünnepi produkcióiban a zenei rész sikerei az ő szakmai munkájának is köszönhetőek.

A kitüntetések átadása után dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő mondta el köszöntő és gratuláló gondolatait. A díjátadással egybekötött ünnepséget Balogh Máté, a Szent László Katolikus Gimnázium diákja szavalata és a kisvárdai Arcadelt kórus produkciója színesítette.

A magyar kultúra napja a Várday István Városi Könyvtárban, Virágh Ferenc emléktáblájánál zárult, ahol a város-, és intézményvezetők elhelyezték a tisztelet és emlékezés koszorúit.

-Kisvárda Város Önkormányzata-