„Olyan jó lenne, ha ahelyett, hogy a mindennapokban folyton konstatáljuk, megítéljük, megszakértjük és természetesen jobban tudjuk - egyszerűen csak megtanulnánk emberi minőségben együtt lenni!”
Ezen gondolat szellemében, az autizmus világnapja alkalmából rendeztek ebben az évben is ünnepséget Kisvárdán. Az ENSZ 2007-ben nyilvánította április 2-át az autizmus világnapjává azzal a céllal, hogy felhívja a világ társadalmainak a figyelmét az autizmusra, az autizmus spektrum zavarra, amely tízmilliókat érint a földön.
Városunkban különösen nagy jelentősége van ennek, hiszen a Szent Miklós Integrált Szolgáltató Központ Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása (korábban a Kisvárda és Térsége Szociális Szolgálat) égisze alatt évek óta működik a sérült gyermekek, fiatalok és felnőttek nappali gondozása, speciális foglalkoztatása. És nem csak hogy ismerjük, de nagyon szeretjük is őket, akik különleges tehetségeiket évente több alkalommal mutatják meg nekünk a városi rendezvényeken is.
Több éves hagyomány már városunkban, hogy ezen a napon kék pólós gyerekek, fiatalok és felnőttek, a szívük fölé tűzött kék szalaggal és kék lufival a kezükben sétálnak végig a város sétáló utcáján. Idén az egész napos esős időjárás ezt nem tette lehetővé, de azt, hogy sérültek és egészségesek együtt ünnepeljenek, hogy közösen nyújtsanak kezet egymásnak az elfogadás és a szeretetük jeléül, azt igen! És persze ma sem maradt el sem a kék szalag, sem a kék lufi, sem a közös nevetés! Sőt, az idei ünnepséget egy olyan spontán, közös tánccal zárták a jelen lévők, amit még nagyon sokáig fogunk emlegetni!
A Konferencia Központban, színes kék lufik, csillogó szemű, izgatott tekintetek és szerető szívek között, először Leleszi Tibor polgármester köszöntötte az ünnepelteket.
A polgármesternek nagyon könnyű a városi sérültekről beszélnie, hiszen már több mint tíz éve annak, hogy közelebbről is ismeri a helyi sérült fiatalokat, felnőtteket. Évente többször találkozik velük akár a saját irodájában, akár rendezvényeken. Köszöntőjében személyes élményeit is felidézte, büszkén mutatva meg az elmúlt évek alatt gondosan őrzött rajz-gyűjteményét, melyet különleges barátaitól kapott és kap folyamatosan is.
„Hiszem, hogy ha elfogadjuk, és mi is megtanuljuk az autista szemüveget használni, akkor tudunk igazi segítő támaszává válni gyermekeinknek, és ha türelmesek vagyunk, akkor idővel az a távoli fénytelen kiscsillag is egyre fényesebbé és tündöklőbbé válik! Hiszem, hogy csak akkor hidalhatóak át a két világ közötti különbségek, ha megtanulunk az ő szemükkel nézni és az ő érzésvilágukkal gondolkodni. Jelezze hát a mai ünnepségünk és ma is a kék szín azt, hogy a köztünk élő Esőemberek igenis értékes részei a társadalomnak, Kisvárdának! Igenis tehetségesek és képesek kimagasló dolgokat véghezvinni és eredményeket elérni. Éreztessük feléjük irányuló szeretetünket, ne csak ma, hanem az év minden napján!” - zárta szavait a polgármester.
Barabásné Juhász Csilla, a Szent Miklós Integrált Szolgáltató Központ Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása szakmai vezetője, ünnepi beszédében köszönetet mondott az általuk nap mint nap gondozott és foglalkoztatott, szívük teljes egészével szeretett fiataloknak, szüleiknek, a fenntartójuknak és Kisvárda Város Önkormányzatának is.
Az ünnepség további részében különleges előadók, különleges verseket szavaltak, profi módon. Bessenyei Gábor, Novák Ottó és Nagy Szabolcs a Szent Miklós Integrált Szolgáltató Központ Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása; György Éva pedig a Megoldás Közhasznú Egyesület Fogyatékos Személyek Nappali Ellátottjai képviseletében szavalt szívhez szólóan, hibátlanul, egy-egy verset. Dalokkal köszöntötte minden jelen lévő, minden kisvárdai, továbbá a DoktoRock Színtársulat nevében a nap ünnepeltjeit Timku Edina és a társulat vezetője, Dégi Zoltán.
Produkcióik után kék pólós, sárga-és kék kesztyűs fiúkkal és lányokkal telt meg az alkalmi színpad, ugyanis Oláh Gergő - Mosoly! Című dalára táncoltak a Fogyatékos Személyek Nappali Ellátásának ellátottjai és munkatársai. Különleges koreográfiájuk végén, azt hihettük volna, hogy ez volt az ünnepség fináléja, ám a „hab a tortán” ezután következett. Ugyanis még egyszer eltáncolták a produkciót, de már a közönség is csatlakozott hozzájuk!
Így született meg egy spontán, de örökké emlékezetes "ősbemutató", amikor fiatalok és felnőttek, sérültek és egészségesek egy közös táncban mondták el, hogy: mindenki egyforma és mindenki nagybetűs EMBER!
KÖSZÖNJÜK, HOGY VAGYTOK NEKÜNK!
Isten éltessen benneteket, szüleiteket és gondozóitokat még sok-sok éven át!
- Durucz Gabi -
fotók: Szabó Sándor
Híreink 
