A múltba csak egy út vezet: az emlékezeté. Minden, ami megtörtént velünk a múltban, az velünk lesz a jövőben is, és minden, amit ma cselekszünk, az a jövőben válik emlékezetünk részévé. Így él velünk TRIANON emléke is.....és így válik emlékezetünk részévé a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA.
Ami száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én történt: magyarok millióinak okozott kitörölhetetlen fájdalmat. A nemzeti összetartozás napja azt üzeni minden magyarnak, köztük nemzeti kisebbségeink tagjainak, minden szomszédunknak és minden európai népnek, hogy: egy közösség, egy nemzet vagyunk, ÖSSZETARTOZUNK!
2010 óta erre emlékeztetjük magunkat minden június 4-én. Egy olyan napon, amely az összetartozásunkat ért legnagyobb kihívás évfordulója, amikor is államhatárokkal választottak el minket, magyarországiakat egymástól.
- koszorúzás a trianoni emlékműnél -
A száz éves évfordulón rendhagyó módon emlékezett Kisvárda Város Önkormányzata. A jelenlegi rendezvény-tilalom hatálya alatt, emlékeztünk közösen a szívünkben, közösen az emlékeinkben, dalok-képek-idézetek megosztásával a modern világ adta lehetőségeket kihasználva a közösségi oldalon, ki-ki a maga módján, de egy közös érdek, egy közös cél, egy közös múlt-jelen és jövő szellemében, abban, hogy bárhol legyünk és éljünk a világban, MAGYAROK vagyunk és örökké ÖSSZETARTOZUNK!
Városunk minden lakója nevében, a Honvédsuli kadétjai és a Kisvárdai Huszár Bandérium dísz-huszárai közreműködésével, dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő, kormánybiztos és Leleszi Tibor polgármester; a FIDESZ-frakció tagjai (Dudás István, Matus Attila, Bíró Gábor, Borus Sándor) valamint a Kárpátalja Ház munkatársai (Bodrog László igazgató és fia, Bodrog Csoma Vászoly, valamint Tarr Gábriel nemzetpolitikai főmunkatárs) elhelyezték az emlékezés koszorúit Kisvárda trianoni emlékművénél, mely fából készült Bodrog László és Szabados István keze munkája nyomán.
- emlékkő is hirdeti a nemzeti összetartozást városunkban -
Bodrog László 2011 nyarán készítette az egyedi „útjelző táblát” a város egyik belvárosi körforgalmának közepére, mely az elcsatolt nagyvárosok neveit tartalmazza. 9 év után pedig, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára egy egyedi követ álmodott és valósított meg városunkban. Mint a kisvárdai Kárpátalja Ház – melynek egyik fő küldetése a nemzeti összetartozás és a magyar egység erősítése – igazgatója, annak kezdeményezésére és több civil szervezet, valamint magánszemély hozzájárulásával emlékövet állíttattak és avattak fel ünnepélyesen ma délután, a már meglévő trianoni emlékművek mellé.
A hatalmas sziklában (mely egy olyan hegyből bányászott, aminek egyik oldala barabási, a másik már kárpátaljai, kaszonyi) Wass Albert-Üzenet haza című verséből való idézet áll: A KŐ MARAD. Az erdélyi magyar író és költő ezen versével az Erdélyben maradottaknak üzent emigrációja kezdetén, szavai erős üzenetet hordoznak. Ez az egyik legszebb, legszívbemarkolóbb műve, melyből egyértelműen kitűnik, hogy bármi is történt a múltban, történik a jelenben és történhet a jövőben, a magyar nemzetnek ki kell állni a próbákat, meg kell maradnia és gyarapodnia kell, összefogva benne minden magyarnak, éljenek bárhol a nagyvilágban!
Az emlékkövet megáldották, megszentelték városunk történelmi egyházainak vezetői.
- zúgtak a harangok városunkban is -
1920. június 4-én a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
1920. június 4-én, magyar idő szerint 16:30 perc körül írták alá a Párizs melletti versailles-i Nagy-Trianon palotában a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
100 év után ma, június 4-én országszerte egyszerre zendültek fel a templomok harangjai - Kisvárdán is - és 100 másodpercen keresztül zúgtak!
„Hangozzék a harangszó az imádságra,megbékélésre nemzeten belül és kívül,
együttérzésre a kisebbségi léttel, kiállásra egymásért, megbocsátásra,
hűséges emlékezésre és széthúzás helyett összefogásra”
- Durucz Gabi -
fotók: Szabó Sándor
Híreink 
