…... - a Terror Háza Múzeum egyik szobájának falán olvasható idézettel kezdte emlékező beszédét Kisvárda polgármestere a kommunizmus diktatúra áldozatainak emlékére rendezett városi megemlékezésen.
A Kisvárdai SZC II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskolája és Szakgimnáziuma aulájában és körfolyosóin a diákok mellett önkormányzati képviselők, intézményvezetők, civil szervezetek képviselői, de magánemberek is szomorú arccal, döbbent csendben hallgatták végig a polgármesteri beszédet és az emlékező műsort is.
„Sokan felteszik a kérdést, mi értelme van újból és újból felidézni a történelem sötét árnyait, fölhánytorgatni a múltat? Nem volna-e üdvösebb, ha a szörnyűségek emléke a XX. századdal enyészne el, és a jövő fiataljai tiszta lappal indulnának a XXI. századnak?” - tette fel a kérdést Leleszi Tibor, rögtön meg is válaszolva azt: „Nem! A gondolkodó és a közösségére figyelő ember számára ez az egyértelmű a válasz!” - fogalmazott a polgármester.
A Magyar Köztársaság Parlamentje azért választotta ezt a napot az emlékezés napjává, mert ezen a napon hurcolták el a szovjet hatóság emberei Kovács Bélát, a Kisgazdapárt vezetőjét, és ekkor vált világossá és nyilvánvalóvá minden magyar ember számára, hogy az addigi jelek, gyanús, diktatórikus lépések 1947-ben immár nyílt törvényszegésbe és törvénysértésbe fordultak Magyarországon.
„Több okunk is van arra, hogy ne hagyjuk feledésbe merülni ezeket a szomorú, tragikus fejezeteket.” - folytatta beszédét a polgármester. „Elsőként, mert a múlt akarva-akaratlanul is velünk és bennünk él, gesztusainkban, gondolkodásunkban, erkölcseinkben és szokásainkban. Sokszor irányt szab cselekedeteinknek, még akkor is, ha ennek nem is vagyunk tudatában. Mindaz, ami elődeink, szüleink, nagyszüleink nemzedékével történt, része nem csak a mi, de a gyerekeink és az unokáink életének is. A nem tudás nem segíthet ezen, sőt gátolja a felnövekvő nemzedék önismeretét, tisztánlátását. A mi törekvésünk éppen az, hogy felelős, önálló ítéletalkotásra képes és a saját hazájukat szerető gyerekeket, polgárokat neveljünk.” - fogalmazott Leleszi Tibor, Anatol France szavaival zárva emlékező beszédét: „Az Ősök sírjai avatják az országot hazává!”
A kommunista diktatúra borzalmas, rettenetes, brutális emlékei meghatóan elevenedtek meg a diákok által szavalt versekben, visszaemlékező írásokban, de még a zongora billentyűin keresztül is.
A műsort a Kisvárdai SZC II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskolája és Szakgimnáziuma pedagógusainak - dr. Pilcsák Gáborné, Fazekas Tibor, Moldvay Zsolt, Gonda Andrea, Rubóczkiné Bodnár Anikó, Kópé András - összehangolt, kiváló eredményű munkája lévén kelt életre a tehetséges fiatalok által. Köszönjük!
- Durucz Gabi -
fotók: Szabó Sándor
Híreink 
