Kisvárda Város Önkormányzata, élén Leleszi Tibor polgármesterrel, egész évben kiemelt figyelmet fordít a városunkban élő, vagy nálunk gondozott sérült gyermekekre, fiatalokra és felnőttekre.
Nem csupán ünnep-, és világnapokon, hanem a hétköznapokban is számíthatnak rá és nem egy-egy esemény erejéig. Nem csoda hát, hogy december 3-a, a fogyatékos emberek világnapja is nagy napnak számított városunkban, melyet piros betűvel jegyeznek az önkormányzatnál.
A telt házas ünnepség elején a város polgármestere köszöntötte az ünnepelteket és a közönséget is.
„Mindennapjainkban nem szabad éreztetnünk a sajnálatot, hanem kizárólag az örömet és boldogságot sugározhatjuk fogyatékkal élő társaink felé, hiszen ebből tudnak pozitív energiát meríteni és hihetetlen módon építkezni. Annyi ember van, aki nem hálás mindazért amije van. Nem értékeli, hogy vannak gyerekei, hogy van háza, munkája, egészsége és, hogy körülveszi a szeretet. Hajlamosak vagyunk elfelejteni értékelni az apró dolgokat. Sérültjeink sohasem! Ők tiszta szívvel, őszintén örülnek mindennek és mindenkinek, ami és aki körülveszi őket. PÉLDÁK!” - mondta Leleszi Tibor kihangsúlyozva, hogy fontos az, hogy a fogyatékos emberek ne maradjanak magukra nehézségeikkel, problémáikkal, ne szigetelődjenek el, hanem aktív, látható, egyenrangú állampolgárai legyenek a magyar társadalomnak.
Kisvárda kiemelt fontosságúnak tartja, hogy számukra is elérhetőek legyenek az önálló életvitelükhöz szükséges szolgáltatások, amihez minden segítséget megad, minden feltételt biztosít a városvezetés. Felkarolják és támogatják azokat a programokat és kezdeményezéseket, amelyek a fogyatékos embertársaink társadalmi integrációját szolgálják.
„Köszönöm ma minden jelenlévőnek és fellépőnek, hogy együtt vagyunk, és közösen adhatunk hangot az összetartozás és az egyenlőség érzésének hangsúlyozásához!” - zárta köszöntőjét a polgármester.
Szavai után a korábban meghirdetett „Fogadj el, jöjj közel!” című rajzpályázat eredményhirdetése következett, mely alkotások megtekinthetőek a Művészetek Házában.
Alsó tagozat
I. helyezés: Szarka Izabella/Somogyi Rezső Általános Iskola.
II. helyezés: Czidor Tímea, Borkó Lora/Vári Emil Általános Iskola.
III. helyezés:Kovács Abigél Tamara/ Vári Emil Általános Iskola; Demeter Luca/Szent György Görögkatolikus Általános Iskola.
Különdíj:Haga Anita/ Vári Emil Általános Iskola; Szűcs Csenge/Szent György Görögkatolikus Általános Iskola.
Felső tagozat
I. helyezés: Szikora Kira, Bíró Petra/Szent György Görögkatolikus Általános Iskola.
II. helyezés: Székely Krisztina, Ágoston Johanna/Szent György Görögkatolikus Általános Iskola.
III. helyezés: Bakó Fanni, Maczinkó Gergő Máté/Vári Emil Általános Iskola.
Különdíj: Szikora Kira/Szent György Görögkatolikus Általános Iskola.
Első helyezést értek el a pályázó sérültek: Nagy Szabolcs, Bartha Zsolt, Novák Ottó, Bessenyei Gábor, Kopacz György, Ballai Andrea.
A díjátadás után Aranyosi Ervin - Szeretetre vágyunk; Baráti ölelés; Szépség; Felhők mögé bújt a nap; Fogyatékkal élők társkeresője - verseit kivételes tehetséggel szavalták a Kisvárda és Térsége Szociális Szolgálat Fogyatékos Személyek Nappali Ellátója tagjai: Bessenyei Gábor, Novák Ottó, Ballai Andrea, Kopacz György és Nagy Szabolcs.
Már ekkor, a fiatalokat hallgatva, olyan különös szeretet fonta be a közönség szívét, hogy azt hittük, fokozni már nem lehet. Ó, dehogynem!
Perceken belül, kék pólós, zöld-,és kék színű kesztyűs sérült fiatalok, gondozóik és pár szülő lépett a színpadra. Bár már sokunk látta a „MOSOLY” című dalra készített produkciójukat, de bevallom őszintén, soha nem lehet betelni vele. És ami az ünnepség folytatásában következett, azzal sem!
A közönség nagy meglepetésére, a színpadon izgalommal telve állók legnagyobb örömére, ma délelőtt nem a technikusi állásból, CD-ről indult el a dal. Ma délelőtt, olyan ősbemutatót láthatott a közönség és élhettek át a szereplők, ami nem hogy Kisvárdán, de még az országban sehol sem volt: a dalt eredeti előadója, OLÁH GERGŐ énekelte élőben, miközben a kék pólós „csodák” hibátlanul táncolták el a koreográfiát! Csoda történt? IGEN!
A sérültek számára azért, mert korábban csak álmodtak erről, a közönségnek pedig azért, mert olyat láttak és hallottak ami – biztos vagyok benne – hogy örökké bennük marad!
Oláh Gergőt hét évvel ezelőtt ismertük meg, amikor egy ország előtt rakta félre a kezéből a gereblyét és lecserélte mikrofonra. A hét évvel ezelőtt még közmunkásként dolgozó, három gyermekes családapa megvalósította álmát csupán azzal, hogy tiszta szívvel és piszok tehetségesen énekelt. Különleges tehetségével és folyamatosan szerény természetével hétről-hétre nyerte el a tévénézők szívét és végül az X Factor tehetségkutató verseny első szériáját is.
Oláh Gergő kitartásával, tehetségével és a mára már szakmája, hivatása előtt tanúsított alázatával nem tűnt el a süllyesztőben, mint sok más versenytársa. Dolgozik tovább, szólóban és zenekarban, miközben nem hallunk és olvasunk róla, vagy zűrös életéről a pletykalapokban. Ma délelőtt Kisvárdán rájöttünk, hogy miért nem. Fél óra alatt megismertük őt!
Oláh Gergő olyan őszinte szeretettel, alázattal és tisztelettel fordult műsorában az ünnepelt sérültek felé, mint nagyon kevesen. Egy-egy dal között minden jelen lévőnek olyan szívhez szóló és megfontolandó jó tanácsokat mondott, amit színpadon a sztárok nagyon ritkán. Dalaira kézfogással, többször felállva és végig tapsolva, énekelve szórakoztak sérültek és egészségesek, gyermekek és felnőttek egyaránt.
Két dolog teljesen megragadt bennem, amit Gergő mondott. Az egyiket éppen akkor, amikor egymás kezét fogták a nézők:„Teljes szívemből kívánom nektek, hogy mindig legyen az éltetekben valaki, aki mindig fogja a kezetek!” A másikat pedig búcsúzóul mondta: „Ne feledjétek, két dolog fontos a z életben: az egyik, hogy légy jóban önmagaddal, a másik pedig, hogy szeresd az Istent!”
Az ünnepséget a Megoldás Közhasznú Egyesület Fogyatékos Személyek Nappali Ellátásának gondozottjai zárták, akik éneküket (és számunkra az élményt) jelnyelvvel is elmutogatva tették még különlegesebbé.
Azt hiszem, bátran mondhatom, minden jelen lévő nevében, hogy különleges rendezvény részesei voltunk ma. Olyané, amit valóban sosem felejtünk! Olyané, amiből rengeteget tanulhatunk és a hétköznapok során építkezhetünk. Olyané, amelyet Oláh Gergő mellett a világ és azon belül Kisvárda legkülönlegesebb és legjobban szerethető emberei okoztak nekünk!
Isten áldja sérültjeink életét, családját és gondozóikat egyaránt!
És ne feledjék:
„Mikor ajkad vége kiflit alakít,
az örömöddel dobj fel valakit.
Más arcán, görbe vonalát,
Az ő napját így változtasd át!”
- Durucz Gabi -
fotók: Szabó Sándor