„Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” – ezt a dalt hallhatta a telt házas közönség a magyar kultúra napja nyitányaként Kisvárdán, a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusai: Baksa Hajnalka,- hegedű, és Maczurka Edit,- zongorajátékával.
Ma, január 22-én a magyar kultúra napját ünnepeljük. S bár ez az ünnep nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, de már hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak.
A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Erre az eseményre emlékezve, 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napját január 22-én.
- „Emelt fővel magyarnak lenni, a magyar kultúrát hirdetni és tovább vinni!” -
„Számomra ez a ünnep, a „nagybetűs „ ünnepek közé tartozik. Megemlékezni arról, ami az embert megtartja az örökkévalóságnak. Arról, amely hirdeti azt amiért élünk és azt ahogyan kellene élnünk, hogy megmaradjunk az utókor emlékezetének. Hirdeti azt az eszmeiséget, azokat a mély tartalommal bíró gondolatokat, mely a magyarságtudat hangsúlyozásának éltető ereje. Mert ez a büszkeség napja! A büszkeségé, mely minden diák, gyermek, felnőtt és idős szívében kell, hogy éljen: emelt fővel magyarnak lenni, a magyar kultúrát hirdetni és tovább vinni!” - mondta ünnepi beszédében Leleszi Tibor Kisvárda polgármestere, majd átadta a város egyik szakmai díját, mely minden évben hagyományosan, a magyar kultúra napján adományozható azoknak a magánszemélyeknek, akik huzamosabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet folytattak és teljesítményt értek el Kisvárda kulturális értékeinek teremtésében, megőrzésében, gazdagításában.
Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testületének egyhangú döntése alapján,
2019-ben Virágh Ferenc díjas:
SZEIFRIED ZOLTÁN festő-grafikus művész.
Foglalkoztatja a bibliai témájú festészet, a csillagászat – filozófia, a tájak – csendéletek, születés – annak fázisai, a Föld élővilága, jelen és a múlt, s nem utolsó sorban az emberi arc: ismert, vagy ismeretlenek a világ minden tájáról.
Ceruza, toll, akvarell, diópác, akril, vegyes technikák és persze az olajfestés a kifejezőeszközei. 1993 óta a figyelme az egyházi festészet felé is fordult, érdekli az a pszichológiai mélység egy-egy személyiség megformálásánál, amely az adott egyéniségből ered. A Biblia nagy alakjai, pápák, szentek életét is megjeleníti munkáiban.
Egyéni kiállítására első ízben Kisvárdán, 1996–ban került sor. Napjainkig (kb.200 db) önálló tárlata volt. Munkái 1995-től szülővárosában, majd minden közintézményben megtalálhatóak az óvodától a templomig, az Idősek Otthonától a kulturális intézményeken át az általános és középiskolákon keresztül a Polgármesteri Hivatalig, a városi kórháztól a plébániáig, a szülészet, a könyvtár, a postahivatal, a Rétközi Múzeum, a tűzoltóság, a temetői kápolna - ezek mind mind állomáshelyei egy-egy alkotásának.
Látható munkája a magyar Parlamentben, Rómában a vatikáni múzeumban, illetve a Kamilliánus Rendházban, továbbá Európa több kegyhelyén, mint Lourdes, Santiago de Compostella, Róma, Fatima. Tizenkettő könyvet illusztrált, könyvborítót készített hét kiadványhoz, további négy kötetet jelentetett meg saját kiadásban. Megalapítója a „Kisvárdai Történelmi Mozaik”-nak, melyben a város múltját dolgozza fel, kezdetektől napjainkig. Megalapítója a „Magyar Múlt Megőrző” név alatt működő gyűjtőfogalomnak, amely Magyarország történelmét, a történelmi Magyarország épített és humán értékeit, eseményeit, személyeit mutatják be, kulturális emlékeit fogják össze. Az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a „Nagy háború” kisvárdai hősei, áldozatai megjelenítésére.
Tagja a Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei és az Országos Szabad – Képző és Iparművészek Egyesületének, a Tisza-könyök Művészeti és Kulturális Egyesületnek. Alapító tagja az Első Kisvárdai Képzőművészeti Műhelynek, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesületnek, a Béres József TIT Kisvárdai Egyesületének.
Szerepel a 2003 novemberében megjelent XVIII. Országos Képző és Iparművészeti Tárlat – Esszencia Kiállítás angol – magyar nyelvű katalógusában. Eddigi pályafutása során több alkotói díjat nyert:
- 2005. Lourdes (Franciaország) – II. János Pál pápa-emlékérem;
- 2007. Kassa. Szent Erzsébet-díj;
- 2010. Dr. Béres József bronz plakett-érem;
- 2018. TIT Aranykoszorús Emlékplakett;
- 2019. a Magyar Kultúra Lovagja.
A kitüntetés átadása után, Kisvárda Város Önkormányzata városi ünnepségében ebben az évben a népi kultúrát állította középpontba helyi és térségi fellépőkkel, akik között „Fölszállott a Páva”-győztes,- középdöntős, valamint országos hírű táncosok, népdalénekesek léptek fel, valamennyien elbűvölve a mindenféle korosztályt képviselő közönséget:
-Bulyáki Anett és Oszlánszki Patrik/ Fölszállott a Páva-2018. győztesek;
- Tomócsik Milán/9 évesen (!), 2016-ban Fölszállott a Páva-középdöntős;
- Fabók Zsófia és Juhász Barbara népdalénekesek/Szent László Katolikus Gimnázium, felkészítőjük dr. Kovácsné Tvergyák Hajnalka;
- „Szabad a tánc”néptánc együttes.
„Egy nép, a kultúrája és a hite nélkül megszűnik létezni” - őrizzük hát és óvjuk tovább,
ne csak ezen az egy napon, hanem egész évben,
hogy mindig emelt fővel és büszkén hirdessük: a csodálatos magyar kultúrát!
- Durucz Gabi -
fotók: Szabó Sándor
Híreink 
