A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban, január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. S bár ez a nap nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, mégis hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak.
193 éves nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség Kisvárdán, a magyar kultúra napján.
„Aki megörököl egy hagyományt, annak van hová visszatérnie. Ha van hová visszatérnie, van otthona, van családja! Nekünk az otthonunk része a magyar kultúra, a magyar nyelv. Az otthon készen van, viszont élettel csak mi tudjuk megtölteni, részint úgy, hogy őrizzük és újrateremtjük hagyományainkat.” - kezdte ünnepi beszédét Leleszi Tibor polgármester. „Csak akkor válik a mai nap igazi ünneppé, ha feladataink jegyében számvetést készítünk, hogy mily módon kell a ránk hagyott kulturális értékekkel felelősséggel bánnunk. Eme megfoghatatlan kincset tovább kell adnunk az utánunk következő nemzedéknek, annak a nemzedéknek, mely nevelésében a szerepünk felbecsülhetetlen. Hiszen nekünk kell értékes, követendő példát mutatnunk, a kultúra értékeit becsülnünk, törvényei szerint élnünk, és tanulságait érvényesítenünk. Ezen a mai napon, legyen hát jelen az a cselekvési vágy az alkotásra, a megtartásra, a tenni akarásra, amely arra a reformkorra volt jellemző, amelyben nemzeti himnuszunk született.” - mondta a polgármester.
Virágh Ferenc városi szakmai díj
Egy 2014-es önkormányzati rendelet értelmében, az egyik városi, szakmai kitüntetés, a Virágh Ferenc Díj átadására a magyar kultúra napja alkalmából rendezett városi ünnepségen került sor. A Virágh Ferenc Díj azoknak a magánszemélyeknek adományozható, akik huzamosabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet folytattak és teljesítményt értek el Kisvárda kulturális értékeinek teremtésében, megőrzésében, gazdagításában.
Az Önkormányzati Képviselő-testület döntése értelmében, ebben az évben
a Virágh Ferenc Díjat
SZIVÁK GÁBOR,
a Várday István Városi Könyvtár igazgatója vehette át.
Szivák Gábor 1988-ban végzett a Bessenyei György Tanárképző Főiskola történelem szakán. 1993-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelemből egyetemi végzettséget szerzett. 1996-ban szerezte meg a könyvtárosi képesítését. Igazgatóként önmagától és munkatársaitól is elvárja a folyamatos megújulást, a továbbképzéseken való részvételt. Államháztartási számviteli ismeretekből szertett tanúsítványt, számítógép-kezelői és ECDL vizsgával rendelkezik. 1988. augusztusától 1992. február 29-ig a Városi Művelődési Központban dolgozott mint közönségszervező, később a Kisvárdai Várszínházban, mint művészeti titkár. A Városi Könyvtárba 1992-be került, miután megpályázta az igazgatói állást. 24 éves vezetői pályafutása alatt számtalan újítást vezetett be az intézményben, a modern könyvtári szolgáltatások megszervezésével. A könyvtár már nem csak közgyűjteményi intézmény, hanem a közművelődés fellegvára lett.
Nevéhez fűződik a Könyvtári Csevegés rendezvény sorozat is. Évek óta nagy számban szervez kiállítást, tudományos ülést a könyvtár égisze alatt. Szivák Gábor több civil szervezet tagja, többek között a Béres József TIT Kisvárdai Egyesületének, ahol az alelnöki teendőket is ellátja. A Kisvárdai Férfi Dalárda egyik alapítója, lelkes tagja. Sokat fáradozott azon hogy a Kisvárdai Fesztivál Kórus létrejöjjön és eredményesen szerepeljen a karácsonyi koncerten, immár második alkalommal. Az Oktatási, Kulturális, Szabadidő és Sportbizottság tagjaként, és közművelődési szakemberként aktívan jelen van a város kulturális életében.
„Szivák Gábor az a személy, aki megbecsülte és megbecsüli kulturális örökségünket. Nemcsak azon dolgozott, hogy megóvja annak épségét, de helyreállította amit elhanyagoltak, összegyűjtötte ami szétszóródott, új formába öntött gondolatokat, tetteket.” - mondta a polgármester, majd átadta a kitüntetést. Szivák Gábor városi szakmai díját felesége, Andrea kíséretében vette át.
Anyanyelvünk táncban és zenében
Ilyenkor, a magyar kultúra napján, országszerte, s a hagyományoknak megfelelően városunkban is kulturális rendezvényeket tart Kisvárda Város Önkormányzata együttműködve városunk valamennyi oktatási, kulturális intézményével, egyesületekkel.
Ezek a megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Január 22-én délelőtt, a Művészetek Háza nagyszínpadán, „Anyanyelvünk táncban és zenében” címmel, színvonalas produkciókat láthatott a közönség az alábbi szereplők közreműködésével:
- Kisvárdai Református Alapfokú Művészeti Iskola tánccsoportja,
- a Weiner Leó zeneiskola növendékei és tanárai: Pásztor Lili, Újhelyi Norbert, Nagy Judit Lea, Máté Eszter, Dienes Boglárka, Páricsi-Nagy Rezeda, Újhelyi István, Koncz Anna, Baksa Hajnalka, Bojza Viola, Fülep Alícia, Baksa Róbert, Pethő Levente, Bató Márk Tibor, Bojza Dániel, Baksa Zoltán, Miller Olga.
Kölcsey 1823-ban született Himnusza döntően járult hozzá a magyarság önmagáról alakított képének megformálásához, neki köszönhetően szilárd, gyakorlati útmutatót kaptunk a hazaszeretethez. Kisvárda növendékei méltóképpen emlékeztek meg a legfontosabb közös kincsünkről, amely jelzőjét és minősítését adhatja létünknek, amely megkülönböztet minket más népektől:
A MAGYAR KULTÚRÁRÓL.
- Durucz Gabi -
fotók: Fodor Péter
és Lábiscsák János