Kisvárdán a zsidóság folyamatos jelenléte az 1740-es évektől mutatható ki. Mintegy kétszáz év múlva, az akkor közel 3.500 fős zsidóság útja a kisvárdai gettóba, majd innen Auschwitz-Birkenauba vezetett. A túlélők egy része visszatért a településre, de a hetvenes években lényegében megszűnt a zsidó közösség.
Rájuk, Kisvárda egykori polgáraira kívánt emlékezni Kisvárda Város Önkormányzata és a Kisvárdai Görög Katolikus Egyházközség, amikor június 13-14-én megrendezte a Hagyományőrző Zsidó Fesztivált.
Szombaton 13 órától egy zsidó gasztronómiai bemutatóval vette kezdetét a programsorozat. A városháza árkádjai alatt a rendezvényre látogatók jóízűen fogyasztották a Magyar úti Óvoda konyháján főzött sóletet, valamint a flódnit és különböző apró süteményeket, amit a Poncsák Cukrászda és a Várda–Linzer Plusz Kft. sütött.
Mordechai Hershkovitz és Szücs Dia 150 adag kóser ételt, kuglit készített. A vendégeket a Görögkatolikus Karitász tagjai kínálták és szolgálták ki.
A test tápláléka után a szellemi eledelt a Rétközi Múzeumban nyílt, „A kisvárdai zsidóság” című kiállítás biztosította. Ezen köszöntőt mondott Leleszi Tibor, Kisvárda város polgármestere, majd a kiállítás összeállítója, Néző István könyvtáros, helytörténész mutatta be és nyitotta meg a tárlatot. Ennek központi részét 13 nagyméretű, színes tabló alkotja, s minden tabló külön tematika egységet képvisel. A kiállítás kulturális nyitányát és zárását, a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola tanárai, Maczurka Edit zongorán, Baksa Hajnalka hegedűn, illetve az iskola hegedű tanszakos diákjai, Fülep Alícia és Bojza Viola szolgáltatták.
17 órától a világhírű Budapest Klezmer Band adott fergeteges, jó hangulatú koncertet a sétálóutcában felállított színpadon, mely előtt dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter mondott köszöntő beszédet. A művészetek másik ága, a film zárta az estet, mivel lehetőség nyílt arra, hogy az érdeklődők ingyenesen megtekinthessék a Saul fia című, Cannes-ban díjat nyert alkotást.
Vasárnap délután a városháza dísztermében folytatódott a fesztivál. Itt „Zsidó ünnepek és hétköznapok” címmel rendeztek konferenciát. Grunda János parókus köszöntő beszédében vázolta a rendezvény célját és kiemelte az izraelita és a keresztény vallásban lévő közös elemeket. Ezt követően a konferencia levezető elnöke, Néző István mondta el gondolatait a hagyományok fontosságáról, majd szólította az előadókat.
Elsőként dr. Ungvári Istvánné dr. Klein Éva, a nyíregyházi zsidó hitközség elnökhelyettese ismertette a zsidóság mindennapi életének szokásait, majd lírai vallomásban idézte fel saját nagyszüleinek sorsát. Weisz Péter, a gyöngyösi zsidó hitközség elnöke a zsidóság magyarországi történetéről szólt. Felelevenítette az együttműködéssel és konfliktusokkal egyaránt terhelt közös múltat, majd példákkal bizonyította, hogy a honi zsidóság milyen kiemelkedő személyeket adott a világnak. Harmadikként lépett a pulpitushoz Davidovics László rabbi, aki az Eichler család révén kisvárdai gyökerekkel rendelkezik. Mondandójának lényegét a főbb zsidó ünnepek és az ezekhez kötődő szimbólumok, tárgyak bemutatása képezte.
Az előadások után a hallgatóság kérdéseire válaszoltak a résztvevők, majd Leleszi Tibor polgármester zárszavában köszönte meg minden közreműködő munkáját, s ígéretet tett a fesztivál évenkénti megrendezésére.
A fesztivál utolsó napja is egy művészeti produkcióval ért véget, ugyanis 17.30-perctől a Bessenyei György Gimnázium dísztermében Olasz Ágnes előadásában láthatta a közönség az „Egy pesti lány” című monodrámát.
Durucz Gabi
fotók: Kovács Péter
Híreink 
