Saját versével köszöntötte édesanyját anyák napja alkalmából Soltész Virág, a kisvárdai Somogyi Rezső Általános Iskola tanulója.
Édesanyámnak
Mikor még nem ismertük egymást a való életben,
Isten akkor formált engem a te méhedben.
S te mosolyogva szíved alatt hordoztál,
majd szenvedve, kínok között világra hoztál.
A pillanat, mikor mellkasodra helyeztek,
bár nem emlékszem, de tudom, örültem.
S ott, akkor apró testben, lélekben
kettőnk életéért az Úrnak hálát zengtem.
Az otthon nyugalmában, biztonságban éltem,
majd ebből a közegből a nagy világba léptem,
de te ott voltál nekem, hozzád mindig futhattam,
s karjaidban remegve vígaszt találtam.
Gonosz dolgoktól oly sokszor óvtál, védtél,
ott voltál te minden mosolynál és könnynél.
Majd a világ rossz, s jó oldalát megismerve,
lassan rájöttem, hogy mi az élet értelme.
Meghálálni mindezt lehetetlen lenne,
de lelki testvérem vagy, s ez a mi Urunk kegyelme.
De míg lehet, csak töredékét hadd tegyem,
annak mit te tettél, s teszel értem.
Búcsúzóul csak annyit mondanék,
SZERETLEK! Bár erre szó nem elég.
Lehet, hogy vannak, kiknek nem jelentesz sokat,
de tudd, nekem míg élek szívemben maradsz!
Soltész Virág (14) Kisvárda
2015.03.