1848. március 15-én hazánkba is beköszöntött a „Népek tavasza”, virágba borítva a szabadság eszméjét. Ezen a napon az emberek kezükbe vették sorsuk irányítását és vértelenül kivívták függetlenségüket. Március 15-e az összefogás jelképe. Ekkor váltak a magyarok igazi, a szó mai értelmében vett nemzetté.
Ezt az összefogást jelenítette meg az idei városi ünnepség Kisvárdán. A vasárnapi megemlékezés sajátos volt. Egyrészt azért, mert a kulturális műsort egy hónapokkal ezelőtti, civil összefogás eredményeképpen született Kisvárdai Férfidalárda adta. Másrészt azért is, mert három helyszínen elevenedtek meg a magyar szabadság, nemzetei dalunk és Petőfi forradalmi emlékei.
Ünnepi beszédében Bogáti János miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a márciusi ifjak cselekedetéhez hasonlóan, a nemzeti összetartozás gondolatára igenis szükségünk van. Hogy ténylegesen tartozzunk valakikhez, meglegyenek a gyökereink, mert ezek a gyökerek adnak tartást, amikor azt érezzük, hogy az egész világ összeesküdött ellenünk. „Bár a világ a technikai fejlődésnek köszönhetően kitágult, és sokak szerint a globalizáció megállíthatatlan folyamat, nem felejthetjük el, hogy mivel tartozunk őseinknek, akik ha kellett, életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért. Nem engedhetjük, hogy elvágják gyökereinket! Emlékeznünk kell azokra, akik eszméikkel, tetteikkel és akár saját életük árán is küzdöttek a szabadságért, hazáért.” - mondta Bogáti János, a Kisvárdai Járási Hivatal vezetője.
A kulturális műsorban hallhattuk a Kisvárdai Férfidalárda előadásában Kodály-Berzsenyi: Magyarokhoz; Erkel: Éljen a haza; Kodály: Háry János Toborzó dalait. A kórust Faragó Sándor vezényelte. Népdalcsokorral közreműködött Major Kitti, Szoták Evelin és Szoták Szimonetta citera kíséretével. Verset szavaltak: Szivák Gábor, Szoboszlai János, Séra Sándor, Dr. Berzéky József és Veres Miklós.
Együtt szavaltunk a nemzettel
A Művészetek Háza nagyszínpadán megtartott központi ünnepség után a Református Általános Iskola és Gimnázium lépcsőjéhez, a Kossuth és Petőfi utcák találkozásához vonult az ünneplő tömeg, hogy 15.00 órakor, az egész országgal együtt, egy időben szavalják el a „Nemzeti dal”-t. 167 évvel korábban ugyanis ebben az időpontban osztották ki a Nemzeti Múzeum kertjében összegyűlt tömegnek a „12 pont”-ot, és ekkor vált ismertté és lett a szabadságharc himnusza Petőfi verse.
Koszorúzás a Petőfi szobornál
A Nemzeti dal elhangzása után az ünnepi menet átvonult a Petőfi szoborhoz, az ilyenkor évek óta hagyománnyá vált koszorúzási ünnepségre. Az ünnepi menetet a Rákóczi Szövetség Kisvárdai Szervezetének huszárai és talpasai vezették. Az ünnepség végén Kisvárda Város Önkormányzata, a város oktatási,- kulturális intézményei, civil szervezetek, egyesületek és a pártok képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit Petőfi mellszobránál.
Durucz Gabi
fotók: Kovács Péter