Mint ismert, új köztéri park épül Kisvárda Város Önkormányzata és a Master Good Kft. közös beruházásával. A Várday István Városi Könyvtár és a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza közötti, már megújult közterület ékessége egy kisvárdai születésű szobrászművész keze munkája lesz.
Várday Aladár Magyarország első, magyar nyelven írt magánlevelét testvérének, Várday Miklósnak küldte Kisvárdára. Ezt a kisvárdai és történelmi múltú jeles pillanatot önti szobor formájába HLAVÁCSVIKTOR szobrászművész.
Hlavács Viktor Kisvárdán született és ide járt általános iskolába, ahol Németh Béla osztályfőnöke és rajztanára biztatására választotta a művészi pályát. Középiskolai tanulmányait Nyíregyházán, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Üvegműves szakosztályán végezte, ahol már szobrászatot is tanult. A szakmai érettségi után szilikátipari tervezőművész diplomát szerzett Budapesten, a Magyar Iparművészeti Egyetemen. (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem). Az egyetemi évek alatt üvegművésznek tanult, de nagy hatást gyakorolt rá Kovács Gyula és Pázmándy Antal keramikus művészek munkássága, akiket mestereiként is tisztelhet, hiszen több köztéri alkotásuk készítése közben "inaskodhatott” mellettük.
Viktor pályája elején Debrecenben, a Kós Károly Művészeti Szakközépiskolában tanított és itt készített el az iskola támogató légkörében az első nagyobb méretű köztéri alkotásait is. Az intézmény minden kiemelt helyszínén megtalálhatóak munkái: a bejárathoz kapu-plasztikát, a botanikus kertbe Diószegi Sámuel emlékjelét, az aulában oszlop-figurákat, a belső udvarra szökőkutat készített. Szintén Debrecenben érkezett meg életébe a nagy szerelem, aki ma már nem csak hogy élete párja, hanem ötvös,-fém,-és tervezőművészként szakmai társa is egyben.
A leendő kisvárdai szobor készítője 2008 óta él Budapesten, ahol kedvesével együtt saját műhellyel és műteremmel rendelkeznek és a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanítanak. Az elmúlt évek során számos rendkívül izgalmas és változatos felkéréseknek tettek már eleget: szökőkutak, szoborkályhák, késő középkori csillár-rekonstrukciók és két kisplasztika, a kisvárdai Magyar Színházak Fesztiváljára. Egyik legnagyszerűbb közös alkotásuk a Szent Korona nagyított másolata, amit az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban lehet megtekinteni.
Hlavács Viktor szakmai életét kettősség jellemzi: „Egyrészt a tanulás-tanítás párosa határozza meg a pályámat, hiszen az iskolák kiemelt jelentőséggel bírnak az életemben. Az oktatási intézmények friss, fiatalos légköre segít a folyamatos tanulásban, kutatásban, saját magam fejlesztésében, ugyanakkor lehetőséget biztosít a megszerzett tudás, gyakorlat átadásában is, ami folytonossá és szinte időtlenné teszi az alkotás folyamatát.” - mondta Viktor, aki a szakmai kettősség másik részét az általa felhasznált anyagokban látja: „A plasztikák, szobrok, használati tárgyak elkészítése során gyakran választom a samottos agyagot alapanyagnak, amelyet felrakással építek. Ez a technika lehetővé teszi akár ember nagyságú, vagy annál is nagyobb alkotások létrehozását, alulról felfele építkező direkt mintázással. Ennél az eljárásnál közvetlenül az általam mintázott, létrehozott alkotás kerül a kívánt helyszínre, égetést és mázazást követően.”
Durucz Gabi
HLAVÁCS VIKTOR ÉS KISVÁRDA
Autonóm munkáim elsősorban figurális alkotások, amelyekkel szeretném elérni, hogy a nézők érzelmi kapcsolatba kerüljenek a művészettel. Plasztikáimmal sokszor a gyerekeket is szeretném megszólítani, mivel élénken él bennem, mekkora hatást gyakorolt rám egy-egy szobor, könyvillusztráció vagy egy különösen szépen elkészített tárgy iskolás koromban. A gyerekek mágikus gondolkodása nagyon jó befogadókká teszi őket.
És Kisvárda izgalmas múltjának bemutatásakor mit is lenne fontosabb szem előtt tartani, mint a jövőjét? Azt a jövőt, ami a gyerekeken múlik, mennyire fognak érzelmileg kötődni a szülővárosukhoz? El tudjuk-e érni, hogy tanulmányaik befejezését követően visszatérjenek, mikor már nem csak a nagyvárosok vonzerejével, hanem a gazdagabb országokból szóló szirénhangokkal is versenyeznünk kell?
Kisvárda engem is hazahív. 15 éves koromtól kezdve jár a fejemben, hogyan lehetne a város köztereit, a Vár környékét az ott élők és az arra járók számára minél élhetőbbé és otthonosabbá tenni. Sok éven keresztül álmodtam és rajzolgattam a szépülő tereket, a tó körül kialakítható parkot, a szobrokat, szökőkutakat és padokat.
Várday Aladár szobrának elkészítése életem eddigi legfontosabb felkérése: most mutathatom meg először a szülővárosomnak azt, amire több mint húsz éve készülök. Bár a hivatásom jelenleg a fővároshoz köt, remélem, a kisvárdaiak szeretettel fogadják „Aladárt” és a jövőben még több alkotással térhetek haza.
Hlavács Viktor