A vidékfejlesztési miniszter 2012. március 11-től - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el. Magyarország erdeiben a csapadékmentes és szeles időjárás miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért az erdőkben, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül tilos tüzet gyújtani.
A tilalom kiterjed a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyekre is, a közút és vasút menti fásításokra, valamint a parlag- és gazégetésre is. A miniszter felhívja a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy az égő cigarettát ne dobják el, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható!
Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes!
A megye illetékességi területén a gondozatlan területek száma jelentős, melyek száraz gyommal, szeméttel, gazzal borítottak. Évről évre rendkívül száraz időszakok, aszályos időjárási körülmények jellemzőek, ennek köszönhetően a tűzesetek 80%-a szabad területen keletkezik. Ezen tüzek 90%-a avartűz, a fennmaradó 10% pedig szemét, illetve gáz égetése során, vagy ezek gondatlan meggyújtásából keletkezik.
Ebben a tavaszi időszakban, a lehullott faleveleket, gallyakat mindenki megpróbálja eltávolítani kertjéből. Ennek leggyakoribb módja, a szemét, nyesedék elégetése, mely gyakran tudatlanságból, felelőtlenségből okoz komoly tüzeket környezetünkben. Idén is már ezres nagyságrendű az avar és vegetáció tüzek száma a megyében. Az esetszámok csökkentése és csökkenése közös érdekünk és feladatunk.
Éppen ezért fontos tudni, hogy mely rendeletek és szabályok (27/2011. (X. 6.) BM rendelettel, 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet) vonatkoznak a szabadban történő tűzgyújtásra, a hulladékok megsemmisítésére. Ezen ismeretek tudatában a tűz – vagy súlyosabb káresemények megelőzhetőek, melyhez a lakosság közreműködése nélkülözhetetlen.
A 27/2011. (X. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat idevonatkozó előírásai alapján:
- A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad,
hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.
- A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad.
- Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
- Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket,
illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
- Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról:
(1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
(2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
(3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.
(4) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad.
(6) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.
(7) Nyílt téri égetéssel járó tűzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető.
Az egyéb nyílttéri égetéseket a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szabályozza, mely szerint: Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
A települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények betartását.
A települési önkormányzat jegyzője a hatáskörébe tartozó légszennyezővel szemben meghatározott kibocsátási határérték túllépése esetén bírságot szab ki.
Kerti hulladék és avar égetésekor szintén követelmény, hogy a helyszínen az oltáshoz szükséges személyi (létszám, stb.) és technikai (oltóeszköz, oltókészülék, stb.) feltételeket egyaránt biztosítani kell!
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható. Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes.
A tűzgyújtási tilalomtól függetlenül az Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében „Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat”.
A tűzvédelmi bírság mértékéről a 259/2011. (XII.7.) kormányrendelet határoz.
| Tűzvédelmi szabálytalanság | Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/ | Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/ | |
| 1. | Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő | 100 000 | 1 000 000 |
| 2. | Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges | 200 000 | 3 000 000 |
Csepely Zsigmond tű. ezredes
megyei igazgató
Híreink 
