A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium nem csak az első űrhajóst nevelte ki, hanem megadta az alapjait annak a diáknak is, aki atomfizikussá fejlődött, valamint kikérték véleményét és segítségét az első magyar műhold Földön kívüli juttatásával illetve elkészítésével kapcsolatban. Ennek az úriembernek a neve: Dr. Csizmadia Elek, akit már gyermekkora óta vonzott a világegyetem.
Állandóan az eget kémlelte, de feltűnően vizsgálgatta a Földön található anyagokat is. Közöttük volt a régi eredetű, tűzhányóból kikerülő obszidián, valamint az ősember által alkotott bronzkori eredetű kardtekercsek is. Ez utóbbiakból összegyűjtött néhány darabot, melyeket az akkori kisvárdai múzeumban helyeztek el.
Visszatérve a műhold és Dr. Csizmadia Elek kapcsolatára, elmondhatjuk, hogy elkészíthette az első magyar műhold forgásgátló rendszerét. Ugyanis, ha a világűrben forog egy műhold, akkor nem lehet vele rádiókapcsolatot teremteni. Ezt a műholdaknál általában lendkerekekkel vagy segédrakétákkal küszöbölik ki, ez a megoldás azonban rengeteg plusz súly fellövését igényli a világűrbe. (Meg kell említeni, hogy 1 kg tömeg Föld körüli juttatása minimum 20 millió forintba kerül!)
Ezért is volt nagy jelentőségű, a Besiben érettségizett Dr. Csizmadia Elek megoldása, aki a napelemeket tartó keretet készítette el olyan, nagyon könnyen mágnesezhető anyagból, ami a világűr gyenge mágnesesterében is átmágneseződik, amikor még forog a műhold. Ez az átmágneseződés a domének forgása miatt hőtermelődést is jelent. Így a műhold forgási energiája egy idő után hőenergiává alakul át, ezáltal megáll a műhold forgása, azaz, tudják venni az adást.
Hogy milyen nagy jelentőségű ez a megoldás, azt az is bizonyítja, hogy 2012. február 13-án az ESA új Vega hordozó-rakétáján fellőtt kilenc db, más-más nemzetiségű műholdak közül a magyaron kívül egyikkel sem sikerült a fellövés óta rádiókapcsolatot teremteni.
A magyar műhold viszont, olyan tökéletesen működött, hogy három nap után megkapta a műholdak Oscar-díját. Ilyen rövid idő alatt, ilyen fajta minősítést még műholdnak nem adtak. Dr. Csizmadia Elek választotta ki a kilövésre alkalmas anyagot, a kiválasztott anyag megmunkálásához szükséges technológiát, ő végezte el a megmunkált anyag hőkezelését, valamint hegesztette össze saját kezűleg, 1400 db ponthegesztéssel a megfelelő mágneses tulajdonságokkal rendelkező napelem-tartó keretet.
Az eddig leírtak csak a keret passzív működéséről szóltak. Lehetséges ennek a műholdnak egy másik olyan rendeltetése is, hogy a keret köré tekert tekercsbe áramot vezetnek, így a keret, mint egy mágnes működtethető, amely mint az iránytű, kölcsönhatásba tud lépni a Föld mágneses terével. Így a Földről a napelemek által termelt energiával orientáció módosítást tudnak végrehajtani segédrakéták, azaz üzemanyag nélkül.
A sors pikantériája az, hogy a magyar műhold a magyar MAGYAR=MA és az angol SATELIT=SAT rövidítésekből lett MASAT nevezetű.
Dr. Csizmadia Elek az általa készített Permalloyt-tal, az ötféle anyag ötvözetével
Dr. Csizmadia Elek, a volt Besis diák, a jékei mezítlábas „maszat”-os paraszt gyerek (akit még az egyetemen is úgy ismertek, hogy mezítláb rúgja a focit), az eszével és a két kezével hozzájárult az első magyar műhold világsikeréhez.
Bíró Gyula - Nyírlövő
Híreink 
