Kisvárda Város Önkormányzata és a Kisvárdai Városszépítő Egyesület 2022. október 21-én emléktáblát avatott dr. Bujdos Géza emlékének, halálának 50. évfordulója alkalmából.
Bujdos Géza 1899. augusztus 29-én született Poklostelken, apja Bujdos János, anyja Szűcs Berta. 1910-ben a nagyváradi nyolcosztályos gimnáziumban első osztályában találjuk nyomát, ekkor Szent Vince intézeti növendék.
Az 1919. évi november 29-én. a Ludovika Akadémiában megtartott érettségi vizsgálatot sikerrel teljesítette. Az V. kerületi Magyar Királyi Állami Bólyai Főreáliskolába járt ekkor. Még az ebben az évben alakult Kisvárdai Testedző Egyletet vezető triumvirátus egyik tagja, később főtitkára. A társadalmi életbe más módon is bekapcsolódott. Amikor 1924. október 9-én megalakult a kisvárdai műkedvelők egyesülete, őt az egyesület választmányában találjuk. De más szerveződésben is szerepet játszott! 1925 januárjában a KTE estélye kapcsán a hírlapíró azt rögzítette, hogy az keresztény egyesület erkölcsi és anyagi sikere „legeslegelsősorban a KTE ügybuzgó és fáradhatatlan elnöknőjének, Virágh Lászlónénak s vele Überfelder Lajosnak, a buzgó rendezőségből Bujdos Gézának érdeme, akik szinte méltathatatlan agilitással házról-házra járva, megszervezték az estét úgy, hogy munkájukat nem is követhette más, mint siker.”
1939. novemberében a szintén nagy sikerrel lezajlott leventebál szervezésben vállalt kiemelkedő szerepét emelték ki. Ekkor a leventecsoport parancsnoka. 1926-ban Kisvárdán kötött házasságot Kovács Margittal. 1929-ben mint forgalmi adóellenőrt Nyíregyházára nevezik ki. Ebben az évben az Országos Társadalombiztosítási Intézet nyíregyházi fiókjának segédtisztjeként is említik-1938-ban és 1939-ben magyar királyi tartalékos hadnagy és jegyző, a visszakerült Munkács városparancsokságán a parancsnok segédtisztjeként ténykedett.
1939 nyarán a kormányzó „a magyar Felvidék visszacsatolásával kapcsolatos különleges helyzetben kifejtett, az átlagon felülemelkedő teljesítményeikért” többeket dicséretben részesített, köztük volt Bujdos Géza is. Még ezen a nyáron a neve elé tehette a dr. rövidítést, mivel június 24-én, a szegedi egyetemen jogtudományból szerzett oklevelet Summa cum laude minősítéssel.
1940 végén a községi irodatiszti állásból Szilágy vármegyében szolgabíróvá nevezték ki. 1942 tavaszán főhadnaggyá léptették elő. 1943 májusában az ideiglenes kinevezést véglegessé változtatta a belügyminiszter. 1941. október 1-jén a kormányzó Nemzetvédelmi Keresztet adományozott neki. 1945 előtt Szabolcs megye aljegyzője lett. 1945-48 között volt a kisvárdai járás főjegyzője. 1946 nyarán a kisgazdapárti képviselők csoportja a belügyminisztert kérte, hogy Bujdost, aki a Szociáldemokrata Párt tagja, nevezzék ki megyei főkapitánynak. Nem jártak sikerrel.
A fordulat évének elején még járási főjegyzőként megdicsérik a sajtóban, amiért az árvízkárosultak javára szervezett gyűjtést a járásban kiemelkedően teljesítette. Ezt követően mint „reakciós”, a múlt embere, nem vehetett részt a szocializmus építésében, nyugdíjazták. Ezután különböző helyeken dolgozott. 1956-ban éppen a TITÁSZ-nál volt könyvelő.
1956. október 28-án délelőtt Kisvárdán új Munkástanács alakult, mely délután ismét gyűlésezett, nagy tömeg jött össze a tanácsteremben. Többen elmentek Bujdos lakására és kérték a gyűlésen való részvételre. Ő ennek eleget tett, és ott az elnökségbe választották, javaslatára megalakították a bizottságokat is. Ő igyekezett az indulatokat visszafogni, nyugalmat teremteni. A miskolci és a nyíregyházi forradalmi bizottságoknál érdeklődött, hogy mi is a feladatuk. Kijelentette, hogy nem kívánja átvenni a községi tanács munkáját, de a gyakorlatban mégis ezt tette, utasítást adva, hogy a Munkástanács beleegyezése nélkül a tanács dolgozói semmilyen intézkedést nem hozhatnak. Október 31-én újabb gyűlés volt, megalakították az új Munkástanácsot, ebben ismét vezető szerepet kapott. Aznap alakult meg a járási forradalmi bizottság (Munkástanács), itt is őt választották meg elnökül, ezért október 31-én este a községi forradalmi bizottság elnöki tisztségéről lemondott. A Járási Munkástanács elnökeként a vidéket is járta és útbaigazítást adott a tennivalókról.
November 4-én a forradalmat és a szabadságharcot a megszállók leverték, megkezdődött a számonkérés. A szovjetek és a hadkiegészítő parancsnokság emberei a lakásukon tartóztatták le a Munkástanács tagjait, köztük dr. Bujdost is, majd idővel szabadon engedték. 1957. augusztus 7-én előzetes letartóztatásba helyezték, 1957. december 18-án bűnösnek mondták ki a demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntettében. Hat év börtönbüntetésre ítélték, megfosztották politikai jogaitól, és teljes vagyonelkobzást rendeltek el. Az ítéletben megállapították róla, hogy vagyontalan! Másodfokon 5 évet kapot, ebből 3 évet töltött Márianosztrán. A büntetés, és az, hogy ezt követően lényegében „alkalmi” munkákból élt, megviselte az egészségét, családját.
Dr. Bujdos Géza 1972. február 17-én hunyt el Nyíregyházán tüdőrákban, a kisvárdai régi temetőben, a közösség által elfeledve nyugszik. A Kisvárdai Városszépítő Egyesület által, a képviselő-testület támogatásával állított emléktábla talán valamelyest kiemeli a nevét a feledésből!
Néző István
helytörténész