- In memoriam Lőrinczy Gyula -
Valami örökre elvész bennünk, amikor egy szeretett személy eltávozik közülünk. Mégis: ami itt marad örökre, az a szívünkbe zárt szeretet. A zenész után megmarad a dallam, a „tétel”, melyet még sokáig dúdolgathatunk….
Lőrinczy Gyula barátunkat mindenki ismerte városunkban.
Nekünk megadatott, hogy gyermekkorától ismerhettük Őt. Vele együtt koptattuk az iskolapadot a hatvanas években és dúdoltuk a Beatles dalokat, amiket zenésztársaival együtt - már tudott. Könnyű volt nekik, hiszen Bartus Sanyival, Cilával, Szabó Bélával éjjel, nappal nyomták a beat zenét..
„Miért kellett elmennie, nem tudom, nem mondta Mondtam valami rosszat? - most csak vágyom a tegnapra”……. jut eszünkbe a „Tegnap még” szomorú sora. Vagy kedvenc dala, a „Most múlik pontosan, engedem, had menjen….”
Vannak olyanok, akik cukrászmesterként ismerhették. Gyula bármibe kezdett kreativitása mindig, mindenkor utat tört magának.
Élete utolsó szakaszában városunk kedves színfoltja volt. Első utcazenészként szórakoztatott minket. Ismerősök nevét kis hangosító berendezése segítségével kihirdette és eljátszotta kedvenc dalát. Legfontosabb szavak: szeretet, vidámság, jó barát, hűség – ami eszünkbe jut.
"Nekem már nem fáj semmi!
Ha eljön az este, csillagként tudok nektek üzenni!
Tekintsetek fel az égre, mert ott fogok ragyogni!
Szívetek egy darabja voltam, amit nem lehet pótolni!"
Gyula szó nélkül hagyott itt minket. Ott, ahová most tart, várják már drága szülei, Petur a szeretett tesvérbáty és drága fia Márk, aki borította a „sorrendet”, megelőzte édesapját, előre ment.
Kell ott fenn egy ország….., ahol várják a nagyszerű zenésztársak. Reméljük, nagy bulit csapnak újra.
Mi, akik itt maradtunk szeretettel emlékezünk rá és mintha még velünk lenne: dúdoljuk kedvenc dalát….. Most múlik pontosan……
Legyen neked könnyű a föld Gyula! Nyugodj békében!
- Barátaid -
Híreink 
