„Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet!”- tartja a bölcs, régi mondás, mely való igaz. Hisz, aki szereti a virágot, szereti a szépet és a színeket, szereti az életet, gondoskodó, törődő és még ízlése is van. Úgy, mint annak a bár nyugdíjas, de fiatalos külsejű és lendületű Faragóné Valikának, akinek olyan kertje van, hogy még csak nem is az övé, hanem sokaké! :)
Sőt.....mondhatni egy egész városé, hiszen az általa mesésen kialakított és azóta is rendben rakott csodakert bizony közterület, a kisvárdai Tompos Lakótelep 10/D. lépcsőház előtti rész. Mely mindig is rendben volt, mindig is tiszta volt, de ilyen mint most – nem hogy itt – de városunkban még máshol sem volt.
A pandémia idején, de nem amiatt, idén tavasszal kezdődtek a csodakert előkészületei. Faragóné Valika, hol a szűk tárolóban, hol a saját lakásában festett,-fúrt,-faragott,-varrt,-ragasztott, előkészítve virágai leendő helyeit, melyek nem „holmi” kaspók vagy virágcserepek, hanem attól sokkal-sokkal többek.
Az idei tavasz kezdetén, az első napsugarakkal már megjelentek az óriás gombák, a színes autógumikkal virág vagy éppen kávéscsésze formában pompázó virágok, a kiskútban tündöklő muskátlik és ezen a helyszínen bizony a virágok hordják a nadrágot......farmerban :)
Valika néni nem csupán az ötletgazdája, megálmodója, hanem egyedüli megalkotója is a különleges kertnek, melyhez segítséget a szomszéd Ködöböcz családtól kapott. Elismerést, csodálkozó tekinteteket, gratuláló szavakat és üzeneteket viszont nem csak minden szomszédjától, hanem valamennyi arra járó embertől. Mondhatni kis zarándokhellyé is vált a „tizeskert”, hiszen családok, házaspárok kifejezetten emiatt sétálnak a lakótelep ezen részéhez, hogy ne csak a szájról szájra terjedő „látnád, milyen szép!”- et hallják, hanem saját szemükkel lássák is azt.
Valika pedig nem csupán egy különlegeset alkotott és gondozza azt rendszeresen, hanem önkéntes, kézműves munkájával szépet, egyedit teremtett, példát mutatott és egy nem várt folyamatot indított el. Egy olyan folyamatot, mely a tízes épület többi kis kertjében indult el és reméljük, hogy városszerte folytatódik a közösségi tereken. Ma már a Tompos lakótelep 10-es épülete előtt szinte nincs olyan lépcsőház, ahová ne ültettek volna virágokat, örökzöldeket az ott élők.
Akiknek ezek a kis kertek nagyon sokat jelentenek!
Nekünk, kisvárdaiaknak pedig az, hogy ilyen emberek élnek közöttünk!
- Durucz Gabi -
fotók: Fodor Péter