Kisvárdán tavaly novemberben adták át a Hármas úti körforgalmat, mely régóta vágyott álma volt a település vezetőinek és az itt közlekedőknek egyaránt.
Most pedig, a körforgalom Jéke és Pap felé vezető elágazásában új kőkeresztet áldottak meg, melyet egy keresztút előzött meg Linzenbold József plébános vezetésével, a római katolikus egyháztanács tagjainak, hitoktatóinak és az egyházközség híveinek közreműködésével.
Ezen az útszakaszon korábban állt már egy kőkereszt, amely 1895-ös „születése” óta már erősen elhasználódott. Ránk maradt írások szerint: "1895. április 20-án Cziholi Mihály iparos és neje Srétesi Anna tett 25 forintos alapítványt, amelyet a város keleti végén, az úgynevezett Hármas útnál emelt kereszt javára kellett fordítani. Az évi jövedelem akkor 1 ft 50 kr volt. Ahogyan a kereszt, úgy annak helye is ajándékként került az egyházhoz, az utóbbi özv. Liptay Károlynétól (szül. báró Horváth Karolina), aki: „Átadja, illetve oda adományozza a kisvárdai határban lévő, jékei és pappi út között fekvő nemesi birtokból egy felállított útmenti feszületnek megkívántató 15 négyszögöl területű földrészt.” - olvasható dnyem.hu oldalon.
Kisvárda Város Önkormányzata pályázat útján építtetett egy új keresztet, rajta a feszülettel és Jézussal. Az útmenti kereszt márványtábláján az alábbi felirat emlékezteti az úton haladókat:
„A keresztről szóló tanítás azoknak, akik elvesznek,
balgaság ugyan, de nekünk, akik üdvözülünk, Isten ereje”.
(1.Kor 1,18)
Az új kisvárdai kőkeresztet Linzenbold József áldotta meg, majd a jelen lévők együtt olvasták fel a helyszínen a keresztúti állomások elmélkedő imádságait. Az ünnepség zárásaként József atya köszönetet mondott a híveknek a közreműködésért, Kisvárda Város Önkormányzatának, Leleszi Tibor polgármesternek pedig a támogatásért.
Az utak mellett felállított kereszteknek nagy hagyományuk van Európában. Magyarországon szabadtéri keresztek állításáról a középkor óta beszélhetünk, melyről írásos dokumentációk vannak. A néphit szerint az útkereszteződéseknél vannak a rosszak és bűbájosok, akik arra várnak, hogy az arra haladókat megronthassák. Ezért nem véletlen, hogy sok keresztet állítottak az utak kereszteződéséhez. A feszület azt is szolgálja, hogy aki nem tud eljutni az Isten házába, elhaladva előtte, útközben is mondhasson egy fohászt. Régen a kereszt előtt elhaladó férfiak megemelve a kalapjukat keresztet vetettek magukra. Ez utóbbit a hívő asszonyok is alkalmazták, akik virágot, koszorúkat helyeztek el a talpazatnál, halottak napján pedig mécsest is gyújtottak.
- Durucz Gabi -
fotók: Szabó Sándor
Híreink 
