„Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben ott vagyok közöttük.”/Mt. 18,20/ Az Idősek Otthona lakói, valamint az Idős és Demens Személyek Nappali Ellátása ellátottjai november 8-án a máriapócsi kegyhelyhez tettek közös zarándoklatot.
Izgatott készülődés előzte meg az utat, hisz az idősek egy rég dédelgetett vágya vált valóra ezzel a zarándokúttal. Voltak, akik már jártak itt évekkel ezelőtt, de betegségük, idős koruk nem tette lehetővé, hogy újra ellátogassanak ide. És voltak akik még sosem jártak itt, de mindig vágytak rá, hogy megpillantsák a csodatévő Szűzanya képét.
A ködös kisvárdai reggeli indulás után, verőfényes meleg őszi délelőttre érkeztünk Máriapócsra. A zarándokokkal zsúfolásig megtelt Szent Mihály-templomban szent liturgiát celebrált Orosz István Imre parókus. A közös imádkozás után a Zarándokházban elfogyasztott ebéd után a fatemplomnál várta a „kis csapatot” Grunda Dávid segédlelkész, aki a nemzeti kegyhely történetével ismertetett meg bennünket. A délután további részét csendes elmélkedéssel töltöttük, volt aki a templomban ücsörögve, mások a templomkertben sétálgatva, vagy a parkban a lócákon megpihenve. Mézeskalács vásárlás és a helyi cukrászda meglátogatása után kicsit fáradtan, mégis örömmel, szeretettel lelkünkben, feltöltődve érkeztünk haza. Az otthon maradottaknak, akik állapotuk miatt nem tudtak részt venni a zarándoklaton, „búcsúfiával” kedveskedtünk, őszinte, hálás, rég nem látott mosolyokért cserébe. Reméljük, hogy ez egy hagyományteremtő kezdeményezés lesz és még sok közös program vár bennünket.
Hálás szívvel mondunk köszönetet az út támogatásáért Leleszi Tibor polgármester úrnak, aki az utazáshoz szükséges autóbuszt bocsátott rendelkezésünkre, így szerezve egy életre szóló élményt időseinknek.
Csuka Sándorné
szakmai egységvezető
Idősek Otthona