Harmincöt szövetséges ország részvételével, október 7-12. között „SRBIJA 2018” elnevezéssel katasztrófakövetkezmény-kezelési terepgyakorlatot tartottak Szerbiában. A NATO Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központja és a szomszédos ország belügyminisztériuma által szervezett tréningre a HUNOR hivatásos mentőszervezet negyvenkét taggal és két mentőkutyával indult útnak.
A csapat tagja volt, a Kisvárdáról egyedüliként, megyénkből pedig másodmagával érkezett Gyebnár Zsolt főtörzszászlós is, aki 2013. októberében nyert felvételt a Hunor Nemzetközi Mentőszervezetbe.
„A feltételezés szerint Belgrád környékét október másodikán 7,6-os erősségű földrengés rázta meg, emiatt Szerbia segítséget kért az Észak-atlanti Szerződés Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központján keresztül. A kormány döntött a magyar csapat elindításáról, így az érintett állományt október hatodikán délelőtt riasztotta a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság központi főügyelete, bajtársaimmal együtt vasárnap reggel hét óráig kellett beérkeznünk a Gazdasági Ellátó Központ Ferihegyi úti bázisára.” - mondta Gyebnár Zsolt. Élménybeszámolójából kiderült, hogy a három műveleti napon a magyar kontingens több kárhelyen is megmutathatta képességeit: dolgoztak kerámiagyár területén, máskor egy összedőlt samottgyárba riasztották őket. A csapat tagjai bőven tudták hasznosítani sok egyéb mellett az alá-, meg- és kitámasztási tudásukat, kötéltechnikai, magasból mentési képességüket, és volt olyan feladat is, ahol bizonyították, hogy a HUNOR nem ad fel semmit, még akkor sem, ha a gyakorlat vezetői a könnyítés lehetőségét kínálták fel nekik.
A HUNOR parancsnoka, Jackovics Péter tű. ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság veszélyhelyzet-kezelési főosztályvezetője elmondta, hogy a magyar kollégák egyébként is felhívták magukra a figyelmet felkészültségükkel, hozzáállásukkal, felszereltségükkel, elismerték a HUNOR gyorsaságát, azt, hogy bármilyen megoldandó helyzetnél azonnal elkezdték keresni a megoldást.
„A résztvevő országok között mi, magyarok voltunk a legnagyobb létszámmal jelen. Egy ilyen, külföldi gyakorlat – egyebek mellett – főleg abban különbözik a hazaiaktól, hogy más országok mentő csapataival összehangoltan kell együtt dolgozni. Figyelembe kell venni a helyi szokásokat, a vallási nézeteket, illetve a NATO által támasztott magas követelményeket.” - folytatta beszámolóját Gyebnár Zsolt, akinek 1996 óta nem csupán munkája, hanem hivatása a tűzoltó szakma. Olyan becsületes és tisztességes ember, aki nagyfokú hivatástudattal rendelkezik és akire szüksége van a tűzoltóságnak és tűzoltó bajtársainak egyaránt.
Kitartásának, ügyességének, hivatástudatának és mind fizikai, mind mentális felkészültségének köszönhetően lehetett a HUNOR tagja, mellyel már több nemzetközi bevetésen részt vett. S bár munkaideje eddig is sok időt vett el a családjától, akik évek óta türelemmel, őt mindig féltve, és minden esetben büszkén várják haza a szolgálatokból hazatérő családfőt, a HUNOR-szolgálat egyes alkalmakkor még nagyobb áldozatot ró a családra és jelent veszélyt az édesapára. De, ahogyan ő fogalmazott: „Őszinte szeretettel és teljes odaadással tudom ellátni minden szolgálatomat, mert megértő és szerető család áll mögöttem, akikre mindig számíthatok, akikért mindent megteszek és akiket a világon a legjobban szeretek. A közel húsz évig tűzoltóként dolgozó édesapámat csodálva és példaként magam elé állítva választottam tizenhét évvel ezelőtt a tűzoltó szakmát, ami számomra valóban egy hivatás, egy életforma. Minden káreset más, amit meg kell oldani, sok tudásra, leleményességre, fortélyra és kitartásra van szükség” - nyilatkozta Gyebnár Zsolt tűzoltó főtörzszászlós, aki immáron öt éve, a bátrak között is a legbátrabbakból álló HUNOR hivatásos nehéz kutató-mentő mentőszervezet aktív tagja.
A főtörzszászlós hazatérte után úgy nyilatkozott: „Mind szakmailag, mind lelkileg, sokat jelentett számomra a mostani gyakorlat is. Büszke vagyok – és voltam ott is - arra, hogy magyar vagyok, hogy magyar tű, hogy tűzoltó vagyok! Büszkén viselem bevetési ruhámon a magyar zászlót és büszkén vittem magammal és emeltem a magasba a Kisvárda feliratú zászlót is!”
- Durucz Gabi -
forrás: katasztrofavedelem.hu
fotók: okf.hu és magánfotók