Az Országos Mentőszolgálat hivatalos Facebook oldalán minden héten megválasztja a hét mentőtisztjét és mentésirányítóját. Nem anyagi elismerés ez, hanem erkölcsi, így is elismerve a bajtársak életeket mentő, de nehéz, kihívásokkal teli munkáját, hivatását.
Július 27-én a „A hét mentőtisztje” cím Kisvárdára, azon belül Korbács Attilához került, akit szerkesztőségünk meg is szólított, a városunkat és annak minden polgárát büszkeségbe ejtő elismerés hallatán.
Miért választotta a mentőtiszti pályát?
Szeretem a kihívásokat, a veszélyes, sürgősségi helyzeteket, amikor azonnal dönteni kell és ez a pálya az, ahol mindez egyszerre érvényesül.
Hogyan éli meg a munkáját?
Minden helyzetben próbálom a maximumot kihozni magamból, munkámat teljes átéléssel végzem, de a kimenetel sokszor nem rajtam múlik.
Ha még egyszer választhatna, akkor is mentős lenne?
Igen, mert ez egy olyan szakma, amelybe az ember egyszer, ha belekóstol, nem fogja tudni abbahagyni.
Lelkileg hogyan tudja feldolgozni a megrázó eseteket?
Pár év elteltével - miután az ember rutint szerez magának - egyre könnyebb lesz, kivéve a gyermek eseteket, melyek még az „öreg” mentősöknek is nehezen feldolgozhatóak.
Milyen a mentősök egymás közötti összetartása?
A bajtársiasság a mentőszolgálaton belül igen pozitív tulajdonság. Családként összetartunk a munkában, betegellátás közben, mivel mindenkinek egy a célja: az életmentés, mely nemcsak a betegekre, hanem saját magunkra is igaz.
Volt-e már veszélyben a munkája során?
Nap mint nap veszélynek vagyunk kitéve. Általában ittas, agresszív betegek ellátása kapcsán vagyunk rendkívül kiszolgáltatottak.
Melyik a legkedvesebb élménye eddigi, közel 20 éves munkája során?
Helyszíni szülés-levezetésnél egy újszülött gyermek világra segítése, amely mindig szenzációs élmény.
Mivel foglalkozik a szabadidejében?
Szabadidőm nagyobb részét az edzőteremben töltöm, illetve tavaly ősz óta a motorozás szerelmese vagyok.
A felesége is mentős. Milyen előnyei, és esetleg hátrányai vannak annak, hogy egy munkahelyen dolgoznak, egy a hivatásuk?
Nagyon sok negatív dolog fogalmazóik meg az egy munkakört betöltő házaspárokat illetően, de ez nekünk az első perctől nem jelentett gondot. A munkával kapcsolatos eseteket megbeszéljük, munkán kívül pedig csak családcentrikusan gondolkodunk, vagyis nagyszerűen alkalmazzuk az „ami a munkahelyen történt, az ott is marad” mondást. Hátrányát tekintve pedig, mivel sokat váltjuk egymást és 24 órás munkarendben dolgozunk, kevesebb az együtt töltött szabadidőnk.
Korbács Attila 1998 óta tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elhelyezkedő kisvárdai mentőállomás csapatának. Mentőtisztként 2005-ben kezdett el dolgozni, addig mentőápolóként teljesítette szolgálatait az Országos Mentőszolgálatnál. A szakma iránti lelkesedése mind a mai napig kitart, munkáját a precizitás és alaposság jellemzi.
Attila tagja volt annak a csapatnak, akik segítettek, hogy az országban elsőként Baktalórántházán elinduló mentőtiszti kocsi zavartalanul megkezdhesse szolgálatát.
Korbács Attilának gratulálunk!
Hivatásához további sok erőt, kitartást,
magánéletéhez sok boldogságot, jó egészséget kívánunk!
- Durucz Gabi -
Híreink 
