Az ENSZ 2007-ben nyilvánította április 2-át az autizmus világnapjává azzal a céllal, hogy felhívja a világ társadalmainak a figyelmét az autizmusra, az autizmus spektrum zavarra amely tízmilliókat érint a földön.
Városunkban különösen nagy jelentősége van ennek, hiszen a Kisvárda és Térsége Szociális Szolgálat égisze alatt évek óta működik a sérült gyermekek, fiatalok és felnőttek nappali gondozása, speciális foglalkoztatása. És nem csak hogy ismerjük, de nagyon szeretjük is őket, akik különleges tehetségeiket évente több alkalommal megmutatják nekünk a városi rendezvényeken.
Április 3-án délelőtt értük, családtagjaikért, gondozóikért tettünk egy „kék sétát”, öltöztettük a szívünket kékbe, tűztünk kék szalagot a szívünk fölé és közösen eresztettünk a levegőbe kék színű léggömböket, a szeretet szárnyán.
A sétát az autizmusért a Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása és a Vári Emil Általános Iskola Kossuth Lajos Tagintézmény Várday István úti telephelyének munkatársai, ellátottjai szervezték. Hozzájuk csatlakozott a városi grémium, hivatali dolgozók, civilek, szülők, rokonok és barátok, továbbá a Vári Emil Általános Iskola, a Szent László Katolikus Általános Iskola és Gimnázium és a Szent György Görögkatolikus Általános Iskola diákjai és pedagógusai.
A kék séta végállomása a sétáló utca volt, ahol elsőként Dionné Dócs Mária köszöntötte a megjelenteket:
„Azért is sétáltunk ide, a város szívébe, hogy ezekben a gyermekekben, fiatalokban ne a fogyatékost lássátok meg, hanem elsősorban a gyermeket, az embert, akik ugyanolyanok, mint ti, csak nem átlagosak, hanem valamiben mások. Azért is sétáltunk ide, a város szívébe, mert reméljük, hogy ezzel is segítjük a társadalmi szemléletformálást.” - mondta a szakmai egységvezető aki egy autista gyermeket is idézett, miszerint „Anyukám azt szokta mondani, hogy minden gyerek egy ajándék, csak az autista gyereken egy masni is van.” Úgy vélem, ennél szebb, csodálatosabb meghatározása az autizmusnak nem létezik. Legtöbbször nagyon nehéz ezt a masnit kibogozni, de ha sikerül, saját valójában csodálhatjuk meg az „ajándékot”. - zárta szavait Dionné Dócs Mária, aki ezután munkatársaival kék szalagot tűzött a jelen lévők szíve fölé.
Leleszi Tibor polgármester közelebbről is ismeri a helyi sérült fiatalokat, hiszen többször találkozott már velük akár a saját irodájában, akár rendezvényeken. Köszöntőjében személyes élményeit is felidézte, hozzátéve:
„Hiszem, hogy ha elfogadjuk, és mi is megtanuljuk az autista szemüveget használni, akkor tudunk igazi segítő támaszává válni gyermekeinknek, és ha türelmesek vagyunk, akkor idővel az a távoli fénytelen kiscsillag is egyre fényesebbé és tündöklőbbé válik! Hiszem, hogy csak akkor hidalhatóak át a két világ közötti különbségek, ha megtanulunk az ő szemükkel nézni és az ő érzésvilágukkal gondolkodni. Jelezze hát a mai séta és a kék szín azt, hogy a köztünk élő Esőemberek igenis értékes részei a társadalomnak! Igenis tehetségesek és képesek kimagasló dolgokat véghezvinni és eredményeket elérni. Éreztessük feléjük irányuló szeretetünket, ne csak ma, hanem az év minden napján!” - zárta szavait a polgármester.
S, hogy valóban mennyire tehetségesek és különleges ők, azt ezen a délelőttön, sérült társait is képviselve, Hudák Péter mutatta meg. Péter ismét önállóan készült fel produkciójára, három dalt is elénekelt csodálatos hangján, ráadásul közben saját gitárkísérettel.
Az együtt-éneklés és vastaps után következett a visszaszámlálás, amikor is sérültek és egészségesek, fiatalok és felnőttek egyszerre engedték a magasba a kék léggömböket, hogy vigyék hírét az elfogadásnak és annak a szeretetnek, mellyel nyújtjuk két kezünket az autizmussal élők felé.
Durucz Gabi
Fotók: Szabó Sándor
Híreink 
