A szociális munka egyidős az emberiséggel, hiszen minden közösség gondoskodik az elesettekről, szegényekről, betegekről.
A közösség, a társadalom megbecsülésének jeleként ünneplik világszerte november 12-én a szociális munka napját. Hazánkban is, ahol az emberek közel egyharmada küszködik olyan problémával, ami szociális kezelést, gondozást igényel, tizenhárom éve köszöntik a szakterület dolgozóit. Minden év november 12-én azoknak az elesettekért, kirekesztettekért, támogatásra és segítségre szorulókért dolgozó szakembereknek mondunk köszönetet, akik felelősségteljesen, áldozatkészen és nagy szakmai alázattal végzik munkájukat.
A kisvárdai városi ünnepség Baksa Hajnalka és Maczurka Edit helyi zenepedagógusok, meghatóan szép zongora-és hegedű duettjével kezdődött, majd Oláhné Móré Mária, a Kistérségi Szociális Szolgálat intézményvezetője köszöntötte a vendégeket.
„Ma olyan emberek ülnek velem szemben, akik élete az odaadás, a segítségnyújtás és a szeretet. A nagybetűs szeretet! Azok az emberek akik hivatásként választják mások segítését, tiszteletet és mély megbecsülést érdemelnek. Ők azok, akik a nehézségekkel és problémákkal küzdő emberekkel közvetlenül találkoznak. Ők azok, akik nap mint nap, gyakran erőn felül, olyan áldozatos munkát végeznek, melyet csak elhivatottsággal, empátiával és kivételes szociális érzékenységgel megáldva lehet vállalni. Ők azok, akik segítenek!” - így kezdte ünnepi beszédét városunk polgármestere. Leleszi Tibor a szociális szférában dolgozókat egy nagyszerű hasonlattal élve "hídemberek"-nek nevezte, akik közvetítenek a döntéshozók és a rászorulók között, akik széttöredezett életeket gyógyítanak, akik a koncepciókat és a jogszabályokat tettekre váltják.
Az ünnepi köszöntő után Vecsei Miklós történész, szociálpolitikus, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke tartott megrázó fotókkal szemléltetett előadást. A szakember - akinek nem mellesleg öt saját és egy örökbefogadott, mozgássérült, roma származású gyermeke van – óriási hittel és szeretettel beszélt hivatásáról, egyes, általa segített emberek életének jobbra fordulásáról, vagy éppen olyan sorsokról, amikről nekünk fogalmunk sincs. „A lehajlás művészete” című előadásában, a hallgatóságot hol megnevettetve, hol megsiratva vagy elgondolkoztatva kalauzolta el egy teljesen más világba. Egy olyan világba, amit csak akkor értünk meg, ha átérezzük, ha átéljük, ha „lehajlunk”.
Az ünnepség fénypontja a városi kitüntetés átadása volt. Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete egy 2014-es önkormányzati rendelet értelmében hat új szakmai díjat alapított. Ezek között van az Angyalossy Pálné Díj is, melyet most először adtak át a Szociális Munka Napján. Hisz ez a városi díj azoknak a magánszemélyeknek adományozható, akik Kisvárdán huzamosabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet folytattak és teljesítményt értek el a szociális munka területén.
Az önkormányzati képviselő-testület döntése értelmében, ebben az évben
Angyalossy Pálné Díjban részesült
OLÁHNÉ MÓRÉ MÁRIA
Oláhné Móré Mária 1980-ban szerzett óvónői diplomát, majd 1990-ben a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán mentálhigiénés szociális szervező képesítést.
2003-ban a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, szociálpolitikai szakon, egyetemi szintű végzettséget szerzett. Ugyan ebben az ében szakvizsgát tett családvédelem, családgondozás témacsoportból. 1987. június 1-től dolgozik a Kistérségi Szociális Szolgálatnál, először családsegítőként, majd intézményvezető-helyettesként, 2006. augusztus 15-től vezetőként. Közel 10 éve magasabb vezető, aktív hozzáértő munkájának, jó koordinációs képességének köszönhető, hogy az intézmény eredményesen működik. Munkáját precízen, pontosan, felelősségteljesen, nagy elhivatottsággal, igényességgel végzi.
A szociális szférában bekövetkezett változásokra rugalmasan reagál, megélt számos kihívását, melyet nagy szakmaisággal kezelt és oldott meg. A Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás megszervezését, működtetését fontos feladatának tartotta, tartja. Munkáját a folyamatos tanulás, önképezés jellemzi, annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a modern, korszerű szociális ellátórendszer kihívásainak.
Több évtizede áldozatos tevékenységet végez a szociális ágazat jobbítása, fejlesztése érdekében, innovatív személyiségének köszönhetően a Kistérségi Szociális Szolgálat munkája megyei szinten ismert, elismert. Fáradhatatlan, nagy teherbírású vezető, aki igényes önmaga, a környezete és a munkatársaival szemben. Sokoldalú személyiségű, határozott egyéniségű ember. A rendkívüli igényes munkájának szerves része a pontos tájékozódás és a pontos tájékoztatás. Személyes példamutatással segíti munkatársait feladataik végrehajtásában.
A segítő kapcsolat sajátos fontosságot kap az életében, munkatársaival közvetlen és emberséges. Felkészültsége, szakmai rátermettsége miatt kollégái szívesen kérnek tőle tanácsot. Munkatársaival aktív résztvevője a különböző városi rendezvényeknek, mindig lehet számítani közreműködésükre. Kisvárda iránti szeretete, lokálpatriotizmusa igazi közéleti szereplővé tette.
A kitüntetés átadása után, Leleszi Tibor polgármester és Oláhné Móré Mária intézményvezető elismeréseket adott át a 40 éves közalkalmazotti viszonnyal rendelkező szociális munkatársak részére. Elismerésben részesültek:
EGYED LÁSZLÓNÉ
40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, hiszen 1975. szeptember 1-jén állt munkába. A bölcsődében 1981-től dolgozik kisgyermekgondozó- nevelőként, magas színvonalú munkavégzés jellemzi. 2008. 06. 12-én bölcsődei szakgondozónői képesítést szerzett. Részt vesz a szervezett továbbképzéseken és folyamatosan képzi önmagát, így tisztában van a 0-3 éves gyermek testi – lelki sajátosságaival, fejlődési ütemével, felfigyel az átlagtól eltérő fejlődési színvonalra. Tudja, hogy a folyamatos továbbképzés mennyire fontos munkájában, hiszen ez az időszak alapozza meg a gyermek későbbi fejlődésének alapját, ezért nagyon fontosak a bölcsődében átélt élmények és hatások. Magas színvonalú elméleti felkészültsége révén kollégái számára útmutatást nyújt a mindennapi munkában. Napközben a gyerekekkel odaadással, türelemmel és empátiával foglalkozik. A különféle gondozási feladatokat szakszerűen, pontosan és lelkiismeretesen végzi. A gyermeki szükségletek ismeretének birtokában szolgálja az ellátottak testi – lelki fejlődését. Munkája során szívesen, derűsen foglalkozik a gyermekekkel, a munkanap végén is mosolyog a gyerekre. Munkájában örömöt talál. A hozzátartozókat pontosan tájékoztatja a gyermekükkel kapcsolatos napi történésekről. Feladata nem munka, hanem hivatás számára.
SZILÁGYI IMRÉNÉ
18 évesen állt munkába, első munkanapjait a Városi Tanács Egészségügyi Osztályán töltötte, majd a Kistérségi Szociális Szolgálat jogelődjének megalakulásától kezdve a szociális szférában tölt be vezető szerepet. Folyamatos önképzés során, főiskolai, majd egyetemi képesítés szerzett, mára elmondható, hogy szakvizsgázott szociálpolitikusként alkalmas arra, hogy a társadalom szélesebb rétegét érintő tevékenységek szervezésében, irányításában is részt vegyen. Nevéhez és szervező tevékenységéhez fűződik a házi segítségnyújtás kistérségi szinten történő megszervezése, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetése, a jelenleg is működő Segítő kezek, illetve Infokummunikációs Segítő kezek program lebonyolítása.
JÁNVÁRI ISTVÁNNÉ
Mélyen érző, alázattal dolgozó gondozónő, aki évtizedeken keresztül magára vállalta azt a felelősséget, hogy az ellátásban részt vevő idősek és demens személyek családtagjait pótolja. Ápolta lelküket, gondozta testüket, nem munkának hivatásnak érezte a gondozói munkát. Jól mobilizálható, a munkaidőben, ill. a munkaidőn túl elvégzendő feladatokra önként vállalkozik.
A szociális munka napja az értékteremtő és értékközpontú munka ünnepe, amikor olyan embereket díjazunk, akik értéket képviselnek, teremtenek és őriznek. Emberi értékeket.
A szociális munkások Ők maguk is óriási értékek! A családjuknak, az általuk gondozottaknak, a városnak, az országnak, az egész társadalomnak. Nem csak ezen az egy napon, hanem egész évben!
Isten vezérelje és fogja az Önök kezét munkájuk során!
Kívánunk kitartást, hitet és áldást életükre!
- Durucz Gabi -
fotók: Vastagh Zsombor
Híreink 
