E jeles évforduló alkalmából röviden visszapillantunk a postai szolgáltatás kisvárdai történetére:
A 19. század első felében még nem volt posta Kisvárdán. Az 1840-es években a postai szolgálatot Zorger Salamon sánta ötvös teljesítette, mégpedig úgy, hogy alkalmazottját, Nyíri Jankót hetenként háromszor elküldte Berkeszre, a gróf Vay Ábrahám által kezelt postahivatalba, "hogy ha esetleg néhány levél vagy újság érkezett Kisvárda város lakói részére, - azt haza hozza; posta-csomag, vagy pénz szállításról fogalmunk sem volt" - írta a kortárs.
A városban posta az ötvenes évek elején létesült, ekkor a berkeszinek volt a kihelyezett hivatala. 1867. május l-jén az állam átvette a postákat. 1869-ben azt adta hírül a megyei lap, hogy kirabolták a kisvárdai karriolt, vagyis a postai küldemények továbbítására szolgáló ló vontatta járművet. 1872-től már vasútvonal létesült Nyíregyháza és Kisvárda között, egy év múlva már Csapig vezetett a sínpálya, tehát felgyorsult a küldemények továbbítása. 1874-ben feljegyezték, hogy a kisvárdai posta legalább 5 embert foglalkoztat, a postamester Várady Ignácz, a helybeli főjegyző sógora. Az első posta helyiségéül az egykori Farkas Lajos-féle nagy, fákban gazdag ingatlanon lévő épület szolgált. Ma az Amadeus étterem található ezen a helyen.
Az emelkedő lélekszámú lakosság (1870-ben 4.703 fő, 1880-ban 5.006 fő, 1890-ben 6.457 fő) megnövekedett igényekkel fordult a postahivatalhoz, az azonban nem mindig tudta pontosan, gyorsan és kényelmesen kiszolgálni az ügyfeleket. A lakosság elvárásait is megjelenítő helyi sajtóban többször is erélyes hangon kérték az áldatlan állapotokon történő változtatást, és egy új postaépület megépítését, így 1893-ban is: "Csak a jobb hangzás s a conventonális ildom szempontjából kérünk, tarthatatlan viszonyainkra való tekintettel egész joggal követelhetnők, hogy a kisvárdai posta-és távirdahivatalt végre valahára tisztességes helyiségbe tegyék át..”
Ekkor egy alacsony szoba állt a hivatal rendelkezésére, ezt lécfallal osztották kisebb terekre, ez utóbbiakba helyezték el a postát, a távírdát, itt vették fel s adták ki a pénzt, csomagokat, táviratokat, postajegyeket. A pár lépésnyi térben négy hivatalnok és öt szolga dolgozott. “A közönség részére fenntartott hely pedig azonnal el van foglalva, a mint 4-5 embert arra kényszerít mostoha sora, hogy egyszerre legyen dolga a hivatalban.·”
Három évvel később szintén hasonlókat fogalmaztak meg: “... mai napság, a nagyon kifejlesztett nagyon pontos és rendes m. kir. postahivatalban öt-hat kedveszegett postatiszt, négy altiszt, alig bírja teljesíteni a postai közszolgálatot.”
Változás csak 1904-ben következett be, amikor a város közepén, a Kastaly- féle telken felépítették az új postaépületet, melyet a tervezett határidő, szeptember 1. előtt átadtak. Ez az épület a mai Szent László utca és Mártírok útja sarkán lévő ház. Az épület javulást hozott a szolgáltatási körülményekben: "A közönség sokkal szabadabban mozog a kényelmes várócsarnokban, s megszűnt az a lehetetlen állapot is, hogy a postai tisztviselők, kézbesítők, szolgák egymás hátán egy teremben szűkösködjenek.”
A postai ügymenet javulását azonban nem kísérte a távbeszélő helyzetének a jobbra fordulása, ott továbbra is sokat kellett várakozniuk az ügyfeleknek, amíg sorra kerültek. Másfelől az új posta ideig-óráig adott okot az örömre, mert a növekvő forgalom túlhaladta annak méreteit, lehetőségeit. Az ügyben illetékesek végül oda jutottak, ahova korábban is kellett volna: új, nagy épületet kell emelni!
Ennek a céljára a postaigazgatóság 14.000 koronáért a Somogyi Rezső utcában lévő Fried Jenő-féle telket vette meg. 1913 augusztusában versenytárgyalást hirdettek azzal a feltétellel, hogy a következő év júniusában az építménynek készen kell lennie. 1913. szeptember 8-án volt a postaépület engedélyezése tárgyában a helyszíni szemle, ezt követően kezdhették meg a munkálatokat. A posta- és távíróhivatal 1914. augusztus 22-én költözött be a ma is használt épületbe.
Ekkor 22 ember állt a posta alkalmazásában. Név szerint is ismerjük őket, a m. kir. postahivatal alkalmazottai voltak: Bóka János főtiszt, Sarkady Lajos, Vrabecz Béla, Széki József s. ellenőrök: Benya János, Bumbera György, Bende József, Bede Lajos, Paraszkay Miklós, Szakay József, s tisztek: Bakó Tibor kiadó, Germán István növendék, Nyiri Malvin, Horváth Istvánné kezelőnők, Krunóczky Erzsébet pt. kiadónő, Prodán György, Puchy József, Illó János, Balog János, Tardi István pt. altisztek, levélhordók, Bulyaki Ferenc, Antal János raktárnokok.
A posta jelenleg is a 100 éve átadott épületben működik.
Néző István
könyvtáros, helytörténész
Híreink 
